Hazánk a decemberi éves 24,5 százalékos átlagos inflációval csúcstartó az európai országok között, de a hazai energiaár-infláció, a maga 38,7 százalékos éves emelkedésével szintén dobogós helyen végezett – az Eurostat harmonizált adatai szerint. Laptársunk, az Mfor, ma megjelent cikkében arról ír, hogy
Magyarországon kívül az unió valamennyi országában mérséklődött az energiaárak emelkedése, vagy egyenesen csökkentek az árak.
Ezzel szemben hazánkban, Európában egyedüliként erősen gyorsuló tendenciát mutat az áremelkedés: októberben 28,3, novemberben 27,1 százalékos volt a drágulás éves mértéke, erről ugrott decemberben 38,7 százalékra.
Az energiaárak változásának Európától eltérő hazai tendenciája mögött két fő tényező állhat:
Egyfelől 2022 nyaráig az eredeti formájában élt a rezsicsökkentés,
tehát addig a fogyasztóiár-indexben változatlan árakkal számoltak, majd azt követően a gáznál 7,5-szeres, az elektromos áramnál pedig kétszeres emelés érvényesült, amit decemberben meg is hosszabbítottak. A világpiacon viszont már jóval korábban, 2021 őszén elindultak felfelé az árak, így az uniós országok döntő többségében – ahol valamilyen szinten a piaci folyamatok a lakossági fogyasztóknál is érvényesülnek – az idén ősszel bekövetkező áresés már egy magasabb bázishoz viszonyítva történt.
Emellett szintén fontos tényező, hogy az orosz gázfüggőséget, még a szomszédos országoknál is kevésbé volt hajlandó mérsékelni a magyar kormány.
Tavaly év végén Orbán Viktorék az oroszokkal 15 évre szóló gázszerződést írtak alá, amelynek árait a TTF holland gáztőzsde áraihoz kapcsolták. Egyrészt valószínű, hogy a szerződött ár nem tartalmaz árengedményt a TTF áraihoz képest, másrészt viszont a szerződés árai 2–3 hónap késleltetéssel követik a piaci ár változását. Elvben ez az időbeli eltérés lehetőséget ad a magyar nagykereskedőnek arra, hogy felkészüljön a tárolókba történő ki- és betárolásra, ahogy az kedvezőbb az árak változásának megfelelően.
Emellett, amíg Nyugat-Európában a kedvezőbb piaci áron vásárolt gázt jelenleg a lakosság számára értékesítik, így érvényesül a jelentős áresés a lakossági árakban, és a tárolók – részben biztonsági okokból – továbbra is magas töltöttségi szinten vannak a korábban sokkal drágában vásárolt gázzal, addig hazánkban éppen fordítva, jóval nagyobb arányban a tárolókból szolgálják ki a fogyasztókat, arra számítva, hogy a jelentős piaci áresést követően jobban megéri majd egyszerre feltölteni a tárolókat, miközben bíznak abban, hogy a gázszállítás fennakadásával nem kell számolni.
Ha valóban ez a logika érvényesül, akkor valószínű, hogy Magyarországon csak Európát hónapokkal követve lesz érezhető az energiaárak csökkenése, így az év első hónapjaiban az energiaár-inflációban is csúcstartóvá válhatunk.
A témáról bővebben az Mforon megjelent cikkben olvashat.
Kevesebben akarnak kormányváltást. 
