A minimálbér árt a foglalkoztatásnak és a gazdaságnak, mondta a Privátbankárnak adott interjúban a Budapest Intézet vezető kutatója. Scharle Ágota szerint inkább adókedvezményeket kellene adni az alacsony bérek után is. A kutató bírálta a munkahelyvédelmi akciótervet is: szerinte olyanok is kapnak támogatást, akik erre nem szorulnak rá, magyarán ez nem más, mint ablakon kidobott pénz. A megígért 1 millió munkahely helyett pedig egyelőre mindenki érje be - jó esetben - 40-60 ezerrel: több a diplomás fiatal és a most ötvenes éveikben járók között több az érettségizett, akik aktívabbak, később akarnak nyugdíjba menni.
A kedvező nemzetközi hangulatban emelkedéssel nyitott a budapesti tőzsde.
Két fontosabb makroadatra figyelnek a befektetők: már közölték a németországi gyáripari megrendelések augusztusi adatát: az előző méréskor még 4,6 százalékos havi növekedés volt, de az elemzők most 2,5 százalékos havi csökkenésre számítottak - ehhez képest még gyengébb lett az adat, mínusz 5,7 százalék. A másik fontosabb adat a berlini Sentix befektetési tanácsadó vállalat hangulatindexe. A Sentix euróövezeti hangulatindexe szeptemberben mínusz 9,8 pont volt, a mostani októberi adat ennél rosszabb, mínusz 12 pont lehet.
A Budai Regionális Bank állam ellen indított perét tárgyalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek voltak-e a pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosításai. A bíróság eddig első fokon összesen 64 ítéletet hozott, ebből 61 felperesi keresetet utasított el teljesen. Három esetben részben helyt adott a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert pedig az elsőfokú eljárásban felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult.
Kevesebb eljárás indult uzsora miatt. Az Országos Rendőr-főkapitányság a Magyar Nemzettel azt közölte: két évvel ezelőtt kereken ötszáz ügyben vizsgálódtak a nyomozók, és az esetek 72 százalékában javasoltak vádemelést. Ehhez képest 2013-ban 422 ügyet zártak le, az ügyészséghez több mint 310 esetet továbbítottak. Az új büntető törvénykönyv hatálybalépése után azonban már csak további nyolc eljárás fejeződött be.
Augusztus végéig már 22,3 milliárd forint játékadó folyt be a költségvetésbe, ami az éves szinten tervezett 33 milliárd forintnak a 68 százaléka - írta a Világgazdaság, amely szerint a kocsmákból kitiltott nyerőgépek helyére lassan újra visszaszivárog a szerencsejáték: a Szerencsejáték Zrt. sorsjegy-automatákat telepít, tízet már tesztelnek budapesti és vidéki helyszíneken. A lap szerint szintén kocsmai játék lett a lóverseny is, miután a Magyar Lóversenyfogadást szervező Kft. számos sörözőbe, borozóba telepített terminálokat.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
