Jövőre elindul minden idők egyik legnagyobb gazdaságfejlesztése Magyarországon: az európai uniós forrásokból megvalósuló programokra, beruházásokra több mint 2500 milliárd forintot, a bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékát költi a központi költségvetés 2015-ben - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi költségvetés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán a parlamentben - legalábbis az MTI tudósítása ezt emelte ki az expozéból.
Varga Mihály kiemelte, a 2014-2020 fejlesztési ciklussal új időszámítás kezdődik a hazai fejlesztéspolitikában: 7 év alatt összesen több mint 34 milliárd euró támogatás érkezik Magyarországra, ami a szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években.
Az egy főre jutó támogatás mértéke soha nem volt akkora Magyarországon, mint a 2014-2020-as ciklusban; ezzel a mutatóval Magyarország a második helyen áll Európában - hívta fel a figyelmet a nemzetgazdasági miniszter.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint javult a költségvetési tervezés átláthatósága, az fejezeti szinten is színvonalasabbá vált; a 2015-ös költségvetés kiadási és a bevételi előirányzatai jelentős részben megalapozottak.
Domokos László, az ÁSZ elnöke a jövő évi költségvetésről szóló javaslat szerdán kezdődött parlamenti vitájában azt mondta, a számvevőszék a büdzsé kiadásainak 82,7 százalékát, bevételeinek pedig 88,9 százalékát ellenőrizte. Az ÁSZ az ellenőrzött kiadási előirányzatok 93,38 százalékát megalapozottnak, 6,58 százalékát részben megalapozottnak és 0,04 százalékát nem megalapozottnak minősítette. A bevételi előirányzatok 71,9 százaléka megalapozott, 26,9 százaléka részben megalapozott és 1,2 százaléka nem megalapozott - ismertette.
A számvevőszék elnöke az Országgyűlésben beszélt arról is, hogy a javaslat szerint az államadósság-mutató a 2014-es 76,3 százalékról jövőre 75,4 százalékra csökken, és ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének alaptörvényi kötelezettsége teljesül.
169 milliárdos kérdés
Közben a Napi.hu arról ír, hogy egyéb bevételek címen 169 milliárd forintnyi tételt tartalmaz a költségvetés, amelynek forrását a költségvetés indoklása szerint "az állami ingatlanvagyon és ingóságok, valamint a vagyoni értékű jogok határozzák meg". Ehhez hasonló tétel nem szerepel az idei költségvetésben, igaz 120 milliárd forint folyt be a mobilfrekvenciák értékesítéséből.
A kormány ugyan bankot és energiaszolgáltatót is vásárolt az idén (MKB Bank, Főgáz Zrt.) ám ezek együttes értéke messze elmarad a 169 milliárd forintos tervezett bevételből, ráadásul érthetetlen lenne a gyors tulajdonosváltás. Ilyen óriási privatizációs bevételre egyébként rég volt példa: 101 milliárd forintot (persze akkori áron) fizetett az Erste Bank a volt Postabakért 2003-ban, illetve a ferihegyi repülőtér 75 éves üzemeltetési jogait 464,5 milliárdért adták el 2005-ben. A Napi.hu találgatása szerint ilyen nagyságrendű bevételt legfeljebb a gáztározók Gazpromnak történő eladása hozhat.
A Napi.hu emlékeztet: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is megütközött a 169 milliárd forintos bevételei terven: az ÁSZ szerint e bevételi tételnek semmilyen alapja nincsen, ezért ezt a tételt potenciális költségvetési kockázatként azonosította.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
