A Financial Times-ban közölt felmérés szerint a németeknek csak kis része véli úgy, hogy az athéni kormány képes lesz teljesíteni a reform elvárásokat. Ugyancsak a válaszadók negyede értett egyet azzal, hogy nem kellene folyósítani a görögöknek szánt hitel következő részét, mert végül úgy sem fizetik majd vissza a kölcsönöket. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett németek majdnem fele vélte úgy, hogy a görög kormányzat nem lesz kellőképpen határozott ahhoz, hogy végig vigye a szükséges mélyreható változtatásokat.
Ugyanez a felmérés, amelyet a Harris Institute készített, megkérdezte a spanyolokat és az olaszokat is a görög helyzetről. Itt már érdekesebben alakultak a válaszok. A megkérdezettek ugyanis jóval nagyobb számban állították, hogy a görög reformok sikerre vezetnek. Egészen pontosan az olaszok 88 százaléka, míg a spanyolok 70 százaléka mondta azt, hogy szerinte Görögország mindenképpen átalakítja majd gazdaságát és végül nem hagyja el az eurózónát.
Mindenesetre nem lesz egyszerű menet a görög adósság rendezése. Különösen azután, hogy a Der Spiegel című német hetilapban kiszivárgott: 2003 óta a nagyméretű korrupció és az az ügyes adóelkerülés eredményeként mintegy 261 milliárd dollárnyi (207 milliárd euró) valutát vittek ki Görögországból.
A görög kormány egyébként újabb megszorító csomagon dolgozik, amely bér- és létszámcsökkentést tartalmaz a közszférában, valamint a nyugdíjak további megnyirbálását. A megszorító csomag elfogadása a feltétele a 130 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag következő, 31,5 milliárd eurós részlete folyósításának, e nélkül ősszel bekövetkezik az államcsőd.
Venezuelában beiktatták hivatalába pénteken a harmadik ciklusát megkezdő Nicolás Maduro elnököt, a vitatott eredményű júliusi választások hivatalos győztesét. 
