Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzet idején, miközben a hivatalok adatai alapján százezer ember veszítette el a munkáját, a kormány olyan kevés új közmunkás álláslehetőséget hozott létre, mint legutóbb nyolc évvel ezelőtt. Akkor, amikor még épp csak kezdte felfuttatni a közfoglalkoztatást.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt hivatalosan három hónap alatt 100 ezren lettek munkanélküliek és kérték regisztrációjukat álláskeresőként a munkaügyi hivataloknál. A munka nélkül maradtak valós száma ennek akár többszöröse is lehet, mivel aki feketemunkát végzett, vagy, aki vállalkozóként maradt megbízások nélkül, nem jogosult álláskeresői státuszra, így a vele együtt járó álláskeresési járadékra sem. Részben emiatt, részben pedig a járadék rekordalacsony 3 hónapos időtartama miatt felerősödtek a kritikus hangok a kormány "nincs ingyenpénz" elve miatt. Az Orbán-kormány 2010 óta ugyanis minden lehetséges módon igyekszik magától távoltartani a segélyosztó jelzőt, az ugyanis egyáltalán nem fér bele a "segély helyett munkát" mottóval jellemezhető ideológiájába.

Többen javasolták a kormánynak, hogy ebben a rendkívüli helyzetben legalább átmenetileg hosszabbítsa meg az álláskeresési járadék jogosultsági idejét. Azt is felvetették, hogy átmenetileg éljen egyfajta feltétel nélkül veszélyhelyzeti alapjövedelem lehetőségével legalább az állásukat elvesztők esetében, de mindkét esetben a kérések süket kormányzati fülekre találtak. Olyannyira, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben számos alkalommal kényszerült magát ismételve győzködni az ellenzéki képviselőket.

"Aki elveszítette a munkáját és "kiment alóla a munkanélküli segély", annak munkát fogunk biztosítani vagy a versenyszférában vagy az állami szektorban" - vázolta a szavai alapján egyetlen lehetséges jövőt Orbán Viktor a parlamentben még április 27-én.

Az persze nagy kérdés volt, hogy a versenyszférában milyen eszközökkel tud azonnal munkát biztosítani az érintetteknek - a munkahely-teremtő támogatásoknak és -beruházásoknak idő kell, hogy beérjenek, ezek azonnali eszközként nehezen működhetnek. Piacgazdaság lévén pedig az állam nem teheti meg, hogy egy magánvállalkozáshoz bekopogtat és új dolgozók felvételére kötelezi a céget. Mindenesetre a kormányzati ideológiából kiindulva kézenfekvő lépés volt a közfoglalkoztatás újbóli felpörgetése, már csak azért is, mert ez egyszer már tesztelt és bevált eszköznek bizonyult. A kormány rögzítette is: az idei 100 ezer fős keretszámot megduplázzák és 200 ezerre emelik. Több kormánytag is nyomatékosította: ha szükséges, már holnap 100 ezer embert be tudnak vonni a közfoglalkoztatásba.

Egy mezőgazdasági munkás megtörli arcát egy öntözőpisztoly mellett (MTI Fotó: Balázs Attila)
Egy mezőgazdasági munkás megtörli arcát egy öntözőpisztoly mellett (MTI Fotó: Balázs Attila)

Mindez csak kormányzati hablaty lett volna?

Ilyen előzmények, ennyi nyomatékosítás után egészen mellbevágó statisztikát közölt a minap a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. A kiadott havi jelentésnek van ugyanis egy munkahelyekre vonatkozó része: közlik azon újonnan megnyílt pozíciók számát, amelyeket a piaci cégek valós munkaerőigényük alapján jelentenek be a hivatalokhoz, valamint azokét is, amelyek állami támogatással jönnek létre. Utóbbi szinte teljes egészében a közfoglalkoztatás valamely eszközére vonatkozó adat.

Az, hogy a veszélyhelyzet, a gazdaság leállása idején (március és május között) az előző évi közel felére, 27 ezerre esett vissza az új piaci, támogatás nélkül létrejövő munkahelyek száma, egyáltalán nem meglepetés. Az viszont már sokkal inkább, hogy

a kormányzati kommunikáció ellenére ugyanezen időszak alatt annyira kevés közmunkás helyet nyitott meg a kormány, mint legutóbb nyolc évvel ezelőtt. Ez egészen abszurd hozzáállásra utalhatna.

Márciusban - hagyományosan az új programok beindításának hónapjában - több mint 92 ezer új államilag támogatott munkahely jött létre Magyarországon. Ez az előző évinél mintegy 14 ezerrel kevesebb, a trend megfelel a járvány előtt jellemző, közmunka-programok szűkítésére irányuló kormányzati szándéknak. Erre áprilisban 9300, májusban pedig ennél alig több, 10 400 közmunka-lehetőséget nyitott meg az Orbán-kormány. Ha ezt összeadjuk, akkor három hónap alatt mindössze 112 ezer támogatott álláslehetőségről beszélhetünk szemben az előző évi 135 ezerrel. Ha eltekintünk a márciusi adattól, még kiábrándítóbb a szám: április-májusban 19 771 hellyel bővült a közmunka-program, miközben tavaly ez több mint 28 ezer volt, előtte években pedig ennek akár a többszörösével is lehetett találkozni.

Az tehát, hogy majdnem az elmúlt évtized legalacsonyabb számú közmunkás álláslehetősége jött létre a veszélyhelyzet idején, meglehetősen visszás képet nyújt a kormány hozzáállásáról. De ez a látszat csalóka!

Közfoglalkoztatási programban a jogszabályok szerint ugyanis az vehet részt, aki egyebek mellett nem jogosult álláskeresési járadékra. Vagyis előbb - a miniszterelnök szavajárását idézve - ki kell futnia alóla a munkanélküli segélynek, csak utána állhat be közmunkásnak. Így tehát azok, akik a koronavírus-járvány miatt márciusban veszítették el az állásukat, mostanában léphetnek be az állami foglalkoztatási programba. Ennek fényében pedig külön izgalmas kérdés lehetne, hogy hogyan alakulnak az egy hónap múlva nyilvánosságra kerülő júniusi számok. A legérdekesebbek azonban még sem ezek, hanem majd a júliusi adatok lesznek. Azt ugyanis tudjuk a már megjelent statisztikákból, hogy hivatalosan mindössze 14 ezren kérték márciusban az álláskeresőként történő regisztrációjukat, aminek már a többszöröse volt az igény áprilisban.

Az idővonal alapján tehát tömegével áprilisban jelentkeztek segélyre az állásukat elvesztők, akik legkorábban - ha addig nem találnak munkát maguknak - júliusban állhatnak be közmunkásnak.

Egyelőre még az eredeti kormányzati forgatókönyv szerint alakul a statisztika

A fentiekből is jól látszik, hogy van olyan munkaerőpiaci statisztika, mely egyelőre a járvány és a válsághelyzet ellenére is pont olyan "kedvezően" alakul, ahogy azt a kormány eredetileg tervezte. A közmunkaprogramok a békeidőben elképzelt szűkített keretek között döcögnek, és a belépők, valamint a közmunkásként foglalkoztatottak száma is elmarad az előző évi szinttől.

Utóbbira a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási oldalán közzétett statisztika utal. A legutóbbi, áprilisi adatsor szerint a negyedik hónapban a tavalyi 9224 fő után már "csak" 6438-an léptek be a közfoglalkoztatási programokba, amelyekben a résztvevők teljes létszáma 84 866 volt a 2019 áprilisában rögzített 104 117 után. Vagyis nemcsak kevesebben dolgoztak közmunkásként idén már a tavalyihoz képest, de a programok igénybevétele is elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Ez a megállapítás az idei év első négy hónapjára egyaránt igaz volt.

Összefoglalva tehát a legfrissebb, új munkahelyekre vonatkozó adatok a koronavírus-járvány hatására megváltozott munkaerőpiaci körülmények miatt meglehetősen kedvezőtlen, hanyag és nemtörődöm színben tüntethetik fel a kormányt. Az adatokat lehetne úgy is értelmezni, hogy ígéretével ellentétben három hónapon keresztül nem pörgette fel a közfoglalkoztatási programokat, holott százezrek maradtak munka nélkül a válsághelyzetben. Valójában ilyenről szó nincs egyelőre. Bár a kérdésre a biztos választ majd csak a júniusi, még inkább a júliusi statisztikák fogják megadni, a jogszabályi előírások miatt még biztosan van ideje arra, hogy újra nagyobb mértékben bővíteni kezdje a közmunka-programokat. Ráadásul optimális esetben - ha a gazdaság képes gyorsan talpra állni -, még az is előfordulhat, hogy a bővítésre csak kis mértékben vagy egyáltalán nem lesz szükség.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Itthon is rengeteg hotelfejlesztésről kellett lemondani a járvány miatt
Privátbankár.hu | 2021. január 25. 08:49
A hazai szállodaipar nyár elejére várt újbóli felfutásának fontos feltétele, hogy mind a víruskezelés és a kapcsolódó oltási programok mind a légi- és szállodaipar újraindítása európai szinten is koordinált módon fussanak – mutat rá a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan üzletága. A tanácsadó cég szerint fele annyi hotel épülhet, mint amennyit 2024-ig terveztek. 
Makro / Külgazdaság Közelíti a 100 milliót a fertőzöttek száma
MTI | 2021. január 25. 07:34
Erősen közelíti a 100 millót a koronavírusban megfertőzöttek száma. Az Egyesült Államok vezeti a listát, minden negyedik fertőzött amerikai állampolgár.
Makro / Külgazdaság Javult az üzleti bizalmi index a GKI szerint
MTI | 2021. január 25. 06:16
A GKI konjunktúraindexe januárban érezhetően emelkedett, a járvány kezdete óta a legmagasabb értékét érte el, de áprilisi zuhanásának még így is csak alig több mint felét dolgozta le. Az év első hónapjában az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak - közölte a GKI Gazdaságkutató.
Makro / Külgazdaság Mennyit érne a 4,1 százalékos minimálbér-emelés idén? Itt a válasz: szinte semmit
Baka F. Zoltán | 2021. január 25. 05:05
Pont azoknál a termékeknél emelkednek a legjobban az árak, amelyeket az alacsonyabb jövedelműek nagyobb arányban vásárolnak.
Makro / Külgazdaság A német kérdés - 150 éve végzetes mozgások indultak meg Európában
Káncz Csaba | 2021. január 24. 15:02
A német egység létrejöttével megszűnt az 1648-as vesztfáliai béke óta fennálló európai hatalmi egyensúly. Berlin egy dilemmához érkezett: tud-e alkalmazkodni az európai hatalmi rendszerhez, avagy elegendőnek érzi-e adottságait ahhoz, hogy Európát a maga képére formálja. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Ezúttal sem változtat kamatán az MNB?
MTI | 2021. január 24. 09:44
Megtudjuk a Monetáris Tanács jövő keddi ülését követően. Emellett az előttünk álló héten a munkaerőpiaci és kereseti statisztika tarthat számot nagyobb érdeklődésre.
Makro / Külgazdaság Több mint félmillióan fertőzödtek meg a koronavírusban egy nap alatt
Privátbankár.hu | 2021. január 24. 08:53
A világon 98 728 154 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 120 414, a gyógyultaké 54 410 178 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Kevesen fértek bele az Orbán-kormány mentőcsónakjába
Vég Márton | 2021. január 23. 19:06
Tragikus állapotban van a hazai turizmus, de az Orbán-kormány mentőcsomagja sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: mindössze 3 milliárd forint lett a támogatás 2020 végén, mert sokan inkább elbocsátottak dolgozókat, így pedig nem járt a segítség.
Makro / Külgazdaság A cseheknek is kevesebb oltás jut
MTI | 2021. január 23. 17:00
Az eredetileg tervezettnél mintegy 20 százalékkal kevesebb, koronavírus elleni vakcinát kap Csehország a következő néhány hétben a Pfizer/BioNTech cégektől - közölte Jan Blatny cseh egészségügyi miniszter szombaton a dél-morvaországi Brünnben, miután megkapta az egyik helyi kórházban a védőoltás második adagját is.
Makro / Külgazdaság Horvátország felfüggeszti a lakosság oltását
MTI | 2021. január 23. 15:14
Horvátország felfüggeszti a lakosság beoltását, mivel nincs elegendő oltóanyag, a meglévő vakcinát azok kaphatják meg, akik már megkapták a védőoltás első adagját - közölte Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) igazgatója.
Friss
hírlevél