Magyarország az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta támogatta és végrehajtotta az uniós, illetve NATO-fórumokon elfogadott szankciókat, és ez a jövőben is így lesz - jelentette ki Áder János államfő vasárnap Pozsonyban a visegrádi négyek országainak köztársasági elnökei és Petro Porosenko ukrán államfő közös sajtótájékoztatóján.
|
Gázkérdés Mint ismert, Magyarországon több politikus is úgy vélte, hogy nem hatékonyak, mi több, az uniós tagországok - elsősorban épp a kelet-közép-európai államok - számára kifejezetten hátrányosak a szankciók. Ugyanakkor - dacára annak, hogy korábban épp hazánkból kapta a legtöbbet - Magyarország szeptember 25-e óta nem szállít földgázt Ukrajnába, míg pl. Szlovákia továbbra is szállít. A hét elején az Ukrán gázszállító, a Naftogaz vezetője, Andrij Kobolev azt mondta, hogy Magyarország azt tervezi, decemberre felújítja az Ukrajnába irányuló gázszállításokat. Az FGSZ Földgázszállító szerdán ugyanakkor azt közölte, hogy továbbra sem adottak a feltételek ahhoz, hogy újrainduljon a hazánkból Ukrajna felé irányuló gázszállítás. Mindez annak fényében érdekes, hogy közben a miniszterelnök szerb kollégájával találkozva jelezte, hogy Magyarország megfelelő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy szükség esetén ismét kisegítse déli szomszédunkat. |
Áder János hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna független, területi integritását megőrző, demokratikus, fejlődése útját maga megválasztó, gazdaságilag stabil és virágzó ország legyen.
A vendéglátó Andrej Kiska államfő fontosnak nevezte, hogy a találkozón a V4-es országok elnökei megegyeztek abban, egységesen kell fellépniük az ukrajnai helyzetet illetően. Hasonló hangnemben nyilatkozott Bronislaw Komorowsky lengyel államfő is, aki kiemelte annak fontosságát, hogy a V4-ek országai "egységesen és szolidaritásukat megőrizve" foglaljanak állást amellett, hogy Ukrajnának meg kell védenie magát az "orosz agressziótól." Milos Zeman cseh államfő annak a reményének adott, hangot, hogy Petro Porosenko "a béke, nem pedig a háború államfőjeként kerül be a történelembe".
Petro Porosenko ukrán államfő nagyon fontosnak és hasznosnak értékelte a vasárnapi pozsonyi találkozót. Hangsúlyozta: a háború, amely Ukrajna keleti részén folyik, Európa biztonságáról és szabadságáról is szól.
A pozsonyi várban megtartott államfői találkozó után a visegrádi négyek köztársasági elnökei átvonultak a Szlovák Nemzeti Színházba, a hivatalos ünnepség színhelyére, ahol csatlakozott hozzájuk Joachim Gauck német államfő is.
Az elnökök az ünnepi ceremónia után szimbolikus gyertyagyújtással idézik fel a rendszerváltoztatás legismertebb pozsonyi előeseményét, az 1988 márciusában zajlott úgynevezett gyertyás tüntetést, amelynek résztvevőit vízágyúk és gumibotos rendőrök bevetésével kergette szét a kommunista hatalom. Az államfők vasárnapi hivatalos programja ünnepi vacsorával ér véget a szlovák köztársasági elnök székhelyéül szolgáló Grassalkovich-palotában.
A visegrádi négyek és Németország államfői hétfőn Prágában folytatják a közös megemlékezést, ahol először a Károly Egyetem képviselőivel találkoznak, majd részt vesznek a negyedévszázados évforduló tiszteletére készült emléktábla leleplezésével egybekötött megemlékezésen.
A vasárnap Pozsonyban illetve hétfőn Prágában tartott ünnepségek az utolsó megállói annak a találkozó- és megemlékezéssorozatnak, amelyet - Joachim Gauck német államfő kezdeményezésére - a visegrádi négyek és Németország a rendszerváltás eseményeinek 25. évfordulója alkalmából tart. Az első megemlékezéseket Magyarországon és Lengyelországban rendezték júniusban, majd októberben Németországban tartottak ünnepségeket, végül a sort Szlovákia és Csehország zárja.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
