Köveskálon nem újkeletű a gasztronómia térhódítása, évek óta zajlik a Balaton-felvidék újjászületése, amibe beletartozik a vendéglátás újrafogalmazása. Benne több helyi étteremmel, pincészettel, fagyizóval és szállásadóval. A pandémia persze elég merész vonalat húzott a 2020 előtti és az azt követő mindennapok közé, de az élet nem állt meg. Sőt. Van, aki pont a harmadik hullám után vágott bele az átlagon felüli színvonalú gasztronómiába.
Az étterem tulajdonosa, és sokszor a séfje is Varga László, a Balatoni Kör elnökségi tagja, aki arra gondolt, hogy az otthoni sütés-főzés után átveszi és megújítja a korábban is ezen a néven futott Káli Gourmet Bistro & Delicatesse-t. De egyáltalán nem laikus a szakmában, nagy múltja van a szállodaiparban, több hotelt is üzemeltett az elmúlt jó pár évben. Már csak akkor tud leülni az asztalunkhoz és gazdagon mesélni a merész ötlet megvalósításáról, mikor a kéthetente megújuló étlapról elfogyasztjuk a páratlan szederkrémlevest és a zöldborsós rizottóágyon csücsülő süllőt.
Az épp optimálisan édes-savanyú, gyönyörű színű szederkrémlevesbe egy csepp tejszín sem kerül, csak a vegytiszta gyümölcsvelő. A második fogás pedig az ízletességén túl épp megfelelő mennyiség – se nem kicsi, se nem túl nagy.
„Bár nagy divat ma fine dining-nak lenni, én mégsem vallom magunkat annak, ezt leginkább a tálalásnál tartom fontosnak. Mi sokkal inkább a házi ízek és régi receptek újragondolásából születő konyhát viszünk, amely még a nagymamám zalavári fogásaiból is táplálkozik” – mondja Varga László.
A főfogást kézműves sörrel és tagyoni rozéval öblítjük le, majd jöhet a madártej és a brownie. Mindegyikben van valami emlékezetes: a megformázott habgaluska koronaként díszeleg a mennyeien finom vaníliasodón, a színtiszta csokoládéból készült brownie-t pedig kandírozott gyümölcsös díszítéssel tálalják.
Falatozás közben a szemünk a köveskáli panorámán pihen, azon belül is leginkább a Hegyestű kiugró ormán.
„Épp ezt a lelassulást szeretnénk megvalósítani, s ebben hihetetlenül inspirál Pauli Zoli barátom, aki már évek óta ezt teszi Palkonyán. De a csapatomhoz nemcsak a feleségem és a lányom tartozik, akik szintén itt dolgoznak, hanem Horváth Zsolt, alias KicsiZso, a Bodrog Smoker atyja, és Somlai Tamás, a veresegyházi Katlan Tóni executive séfje is” – bontja ki a bisztro vezetője történetét, hogy mert belevágni idén pünkösdkor a pandémia által megtépázott vendéglátásba.
Példának okáért épp a járvány miatt kellett megválnia a korábbi munkahelyein alkalmazott szakácsától, aki 15 évnyi szolgálat után más területen találta meg a helyét, ezért most jóval többet tölt ő maga a konyhában, mint azt tervezte. Mégsem türelmetlen, sőt, egyfajta végtelen nyugalommal és mélyről jövő magabiztossággal mesél arról, mennyire helye van Köveskálon ennek a legújabb étteremnek, mert igenis működik az, hogy az általuk megteremtett gourmet-élmény odavonzza és megtalálja a saját rétegét.
Természetesen a környék legjobb alapanyagaiból és borkínálatából összeállított, és mindig kicsit megcsavart menüvel. Néha olyan ínyencségekkel, mint a smokerben füstölt velős csonttal, vagy az ugyanitt megkapatott csokoládét a sajttortához. Hallgatva őt a békebeli köveskáli nyugalomban, el is hisszük neki.
Attól sem tart, hogy nem a főúton kínálja finomságait, sőt, még örül is annak, hogy kicsit elbújhat a Kék Túra útvonala melletti dombokon. A Bisztró előtti táj egyébként igen sok megvalósítandó álmot is rejt.
„Kisebb esküvőkben, emberléptékű fesztiválokban, esti koncertekben is gondolkozunk. A rossz idő beköszöntével, télen pedig tematikus boresteket tartunk majd, ahová jófajta élő zenét is szeretnénk hozni. Később szállást is fogunk biztosítani, de nem kapkodunk, mindent a maga idejében” – mesél az előtte álló tervekről, s arról, hogy "szerencséjére" neki nincs mihez viszonyítania az idei nyári forgalom alakulását.
Bár a köveskáli konkurenciától, akikkel abszolút jó kapcsolatot ápol, azt hallja, hogy az ideinél jobb volt a tavalyi nyár, hiszen az idén jóval többen merészkedtek a Balaton helyett külföldre nyaralni, nincs kétségbeesve. Nincs az a jós, aki megmondaná, mikor kapaszkodik fel újra arra a szintre a hazai vendéglátói forgalom, mint a járvány előtt, mindenesetre ők egyszerűen csak csinálják a dolgukat nagy elhivatottsággal és lelkesedéssel, soha nem tévesztve szem elől a hosszútávú vendéglátás kulcsát, a minőséget.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
