Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
A legtöbb közvéleményt érdeklő ügyben a Fidesznek megvan a közel "kétharmados" támogatottsága, ami Orbán népszerűségének is köszönhető. Az egykulcsos adó osztja meg leginkább a választókat
Tízből hét emberhez eljutott a miniszterelnök gazdasági akciótervének híre, derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából.
A megkérdezettek 60 százalékának pozitív véleménye van a 29 pontról, és a közvélemény 69 százaléka szerint a csomag alkalmas lehet a gazdaság talpra állítására. Orbán Viktor miniszterelnök eddigi munkájával az emberek 62 százaléka elégedett. Az új alkotmány megalkotását a válaszadók 67 százaléka támogatja. A Fidesz-KDNP népszerűsége tovább növekedett az elmúlt egy hónaphoz képest, immáron 55 százalékos támogatottsággal rendelkezik a pártszövetség az összes megkérdezett körében.
Pártszimpátia
A Fidesz lendülete a választások után is töretlen; az előző hónap óta kissé még növekedett is a kormánypárt népszerűsége az összes megkérdezett körében (jelenleg 55 százalékon áll). A Jobbikra a választók 9 százaléka voksolna. Tovább tart az MSZP agóniája (6 százalék), és támogatottsága lassan már az LMP szintjére kerül (5 százalék). Egy mostani választáson, a részvételüket biztosra ígérő, aktív válaszadók között a Fidesz–KDNP 67 százalékon áll, egyedüli ellenzéki pártként pedig a Jobbik eredménye írható le két számjeggyel (10 százalék).
A „kétharmados forradalom” egyik legfontosabb célkitűzése – a közbiztonság helyreállítása és a gazdaság élénkítése mellett – az új alkotmány megalkotása. A rendszerváltás lezárása ugyanis nehezen képzelhető el egy saját preambuluma szerint is ideiglenes, 1949-es keltezésű alkotmánnyal - írja kutatásaihoz készített kommentárjában a Nézőpont. A minősített többség birtokában valószínűleg nem lesz nehéz dolga a kormánynak az új alkotmány elfogadásakor. Ám könnyű belátni, hogy társadalmi támogatás nélkül az alkotmányozás tűzzel való játék. Egyelőre az alkotmányozás társadalmi igénynek tűnik: a megkérdezettek 67 százaléka szerint szükség van új alaptörvényre. Különösen igaz ez a fiatalokra és a budapestiekre (75-75 százalék). A Jobbik és a Fidesz szimpatizánsai támogatják leginkább az alkotmányozó törekvéseket (77, illetve 73 százalék), de a szocialista hívek is szükségesnek érzik (64 százalék). A tervezetet legnagyobb arányban az LMP támogatói utasítják el (30 százalék).
Gazdasági akcióterv
A 29 pontos akcióterv híre az emberek 71 százalékához eljutott. Az idősebb korosztályok és a diplomás végzettségűek hallottak a legnagyobb arányban (80 százalék felett) a gazdasági intézkedéscsomagról. Az MSZP szimpatizánsai a legtájékozottabbak a csomagot illetően (84 százalék hallott róla), a jobbikosok a legkevésbé (67 százalék). Akik hallottak a tervezetről, azoknak a 60 százaléka inkább jó véleménnyel van Orbán Viktor 29 pontjáról. A fiatalok, a diplomások és a Budapesten élők még ennél is nagyobb arányban fogadták kedvezően a bejelentést (65–70 százalék között). A Fidesz-híveknek tetszik leginkább a csomag (78 százalék), a szocialistáknak viszont csak 11 százaléka támogatja az új gazdaság-politikát.
Adóváltozások
Az adóreform első fontosabb lépéseként a kormány az egykulcsos (16 százalékos) személyi jövedelemadó bevezetését tervezi 2012. január 1-jétől. A tervezet megosztja az embereket: jelentős különbség nem mutatható ki az adóreformot támogatók és ellenzők között. A budapestiek (61 százalék), a diplomások (55 százalék) és Fidesz-szimpatizánsok (57 százalék) támogatják a legnagyobb arányban az egykulcsos szja bevezetését. Leginkább az adót már alig fizető idősebb korosztály fogalmazta meg aggályait (csak 39 százalékuk támogatja az egykulcsos adót).
A miniszterelnök és a kormány tevékenységének megítélése
Módszertan
Az adatfelvétel 2010. június 11. és június 15. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően legfeljebb +/- 3,2 százalék. Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat.
Orbán Viktor népszerűségéből is adódik, hogy a tevékenységét az emberek többsége (62 százalék) pozitívan ítéli meg. A kormánypárt híveinek 84 százaléka jónak tartja a régi-új miniszterelnök eddigi munkáját, de ugyanez igaz a szocialista szimpatizánsok harmadára is.
A kormány tevékenysége már jobban megosztja az embereket: 46 százalékuk van pozitív véleménnyel az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseiről. A hatvan éven felüliek és a diplomások ítélik meg inkább kedvezően a kabinet eddigi munkáját. A Fidesz támogatóinak körében is érzékelhető a különbség a kormány és a miniszterelnök megítélése között: 65 százalékuk szerint értékelhető pozitívan az új kormány eddigi tevékenysége. A különbség egyik oka lehet a válsággal kapcsolatos félreérthető kommunikáció, illetve az, hogy a kabinet eddigi tevékenysége nélkülözte a látványos intézkedéseket.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Magyar Péter miniszterelnök és két szakember tartott sajtótájékoztatót a paksi helyzettel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a két beruházásról döntöttek a Duna vízszintjének megemelése érdekében.
Túl alacsony a Duna, és a vízállás folyamatosan és jelentősen csökken. Románia jelentős, 2000 megawattot meghaladó áramimportra szorul a leállítás után az esti csúcsidőben.
Az államhoz kerülnek a Nobel-díjas fizikushoz, Krausz Ferenchez köthető Élvonal Alapítvány közfeladatai és a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) – mindeközben a tudós egy hónapja már létre is hozott egy új vállalkozást.
A számítógép, perifériás egység gyártása 116 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az ipar összességében bővült éves alapon, de májushoz képest júniusban visszaesést mért a KSH.
Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
