A legtöbb közvéleményt érdeklő ügyben a Fidesznek megvan a közel "kétharmados" támogatottsága, ami Orbán népszerűségének is köszönhető. Az egykulcsos adó osztja meg leginkább a választókat
Tízből hét emberhez eljutott a miniszterelnök gazdasági akciótervének híre, derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából.
A megkérdezettek 60 százalékának pozitív véleménye van a 29 pontról, és a közvélemény 69 százaléka szerint a csomag alkalmas lehet a gazdaság talpra állítására. Orbán Viktor miniszterelnök eddigi munkájával az emberek 62 százaléka elégedett. Az új alkotmány megalkotását a válaszadók 67 százaléka támogatja. A Fidesz-KDNP népszerűsége tovább növekedett az elmúlt egy hónaphoz képest, immáron 55 százalékos támogatottsággal rendelkezik a pártszövetség az összes megkérdezett körében.
Pártszimpátia
A Fidesz lendülete a választások után is töretlen; az előző hónap óta kissé még növekedett is a kormánypárt népszerűsége az összes megkérdezett körében (jelenleg 55 százalékon áll). A Jobbikra a választók 9 százaléka voksolna. Tovább tart az MSZP agóniája (6 százalék), és támogatottsága lassan már az LMP szintjére kerül (5 százalék). Egy mostani választáson, a részvételüket biztosra ígérő, aktív válaszadók között a Fidesz–KDNP 67 százalékon áll, egyedüli ellenzéki pártként pedig a Jobbik eredménye írható le két számjeggyel (10 százalék).
A „kétharmados forradalom” egyik legfontosabb célkitűzése – a közbiztonság helyreállítása és a gazdaság élénkítése mellett – az új alkotmány megalkotása. A rendszerváltás lezárása ugyanis nehezen képzelhető el egy saját preambuluma szerint is ideiglenes, 1949-es keltezésű alkotmánnyal - írja kutatásaihoz készített kommentárjában a Nézőpont. A minősített többség birtokában valószínűleg nem lesz nehéz dolga a kormánynak az új alkotmány elfogadásakor. Ám könnyű belátni, hogy társadalmi támogatás nélkül az alkotmányozás tűzzel való játék. Egyelőre az alkotmányozás társadalmi igénynek tűnik: a megkérdezettek 67 százaléka szerint szükség van új alaptörvényre. Különösen igaz ez a fiatalokra és a budapestiekre (75-75 százalék). A Jobbik és a Fidesz szimpatizánsai támogatják leginkább az alkotmányozó törekvéseket (77, illetve 73 százalék), de a szocialista hívek is szükségesnek érzik (64 százalék). A tervezetet legnagyobb arányban az LMP támogatói utasítják el (30 százalék).
Gazdasági akcióterv
A 29 pontos akcióterv híre az emberek 71 százalékához eljutott. Az idősebb korosztályok és a diplomás végzettségűek hallottak a legnagyobb arányban (80 százalék felett) a gazdasági intézkedéscsomagról. Az MSZP szimpatizánsai a legtájékozottabbak a csomagot illetően (84 százalék hallott róla), a jobbikosok a legkevésbé (67 százalék). Akik hallottak a tervezetről, azoknak a 60 százaléka inkább jó véleménnyel van Orbán Viktor 29 pontjáról. A fiatalok, a diplomások és a Budapesten élők még ennél is nagyobb arányban fogadták kedvezően a bejelentést (65–70 százalék között). A Fidesz-híveknek tetszik leginkább a csomag (78 százalék), a szocialistáknak viszont csak 11 százaléka támogatja az új gazdaság-politikát.
Adóváltozások
Az adóreform első fontosabb lépéseként a kormány az egykulcsos (16 százalékos) személyi jövedelemadó bevezetését tervezi 2012. január 1-jétől. A tervezet megosztja az embereket: jelentős különbség nem mutatható ki az adóreformot támogatók és ellenzők között. A budapestiek (61 százalék), a diplomások (55 százalék) és Fidesz-szimpatizánsok (57 százalék) támogatják a legnagyobb arányban az egykulcsos szja bevezetését. Leginkább az adót már alig fizető idősebb korosztály fogalmazta meg aggályait (csak 39 százalékuk támogatja az egykulcsos adót).
A miniszterelnök és a kormány tevékenységének megítélése
Módszertan
Az adatfelvétel 2010. június 11. és június 15. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően legfeljebb +/- 3,2 százalék. Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat.
Orbán Viktor népszerűségéből is adódik, hogy a tevékenységét az emberek többsége (62 százalék) pozitívan ítéli meg. A kormánypárt híveinek 84 százaléka jónak tartja a régi-új miniszterelnök eddigi munkáját, de ugyanez igaz a szocialista szimpatizánsok harmadára is.
A kormány tevékenysége már jobban megosztja az embereket: 46 százalékuk van pozitív véleménnyel az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseiről. A hatvan éven felüliek és a diplomások ítélik meg inkább kedvezően a kabinet eddigi munkáját. A Fidesz támogatóinak körében is érzékelhető a különbség a kormány és a miniszterelnök megítélése között: 65 százalékuk szerint értékelhető pozitívan az új kormány eddigi tevékenysége. A különbség egyik oka lehet a válsággal kapcsolatos félreérthető kommunikáció, illetve az, hogy a kabinet eddigi tevékenysége nélkülözte a látványos intézkedéseket.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Államkapitalizmus az Egyesült Államokban? Donald Trump a politika után a gazdaság területén is egyre inkább kezd úgy viselkedni, mint egy egyszemélyi vezető. Nemrégiben lemondásra szólította fel az Intel vezérigazgatóját, „utasította” a Walmartot és a detroiti autógyárakat, hogy ne emeljenek árat, valamint a Coca Colának még azt is meg akarta szabni, hogy milyen cukrot használjanak. Persze az Egyesült Államok alkotmánya és törvényei határt szabnak Trumpnak. Ám viselkedése és elképzelései a kínai modellel vagy a francia dirigizmussal rokoníthatóak. Mennyi esély van rá, hogy a kapitalizmus egyik modellországa az állami kontrol irányába lép? Van ennek előképe az Egyesült Államokban?
Hiába utasítottunk magunk mögé júliusban a júniusban még előttünk végzett országok közül kettőt, így is a 23. helyen állunk a 27 EU-tagország között az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat által számolt harmonizált fogyasztóiár-indexek összevetésében.
Az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 európai állam éves inflációs rangsorában ugyanis viszonylag nagyobbat lépett előre Magyarország, miután a júniusihoz képest 0,3 százalékponttal lassuló pénzromlás mellett az eddig előttünk lévők közül többen is az előző havinál gyengébb adattal rukkoltak elő. Ennek ellenére az az első ránézésre furcsaság fordult elő, hogy az egyik leghatékonyabb antiinflációs ellenszerrel, a kamatemeléssel egyetlen kontinentális jegybank sem élt, sőt öten még szigorítottak is. Emellett egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
A közgazdász, szociológus, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója augusztus 27-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Az izraeli kormány a nemzetközi tiltakozás ellenére is meg kívánja szállni Gázavárost a Hamász elleni harcra hivatkozva. 
