Négy dolog, amire nagyon odafigyelnek
Ahogy arról beszámoltunk: keddi kamatdöntő ülésén nem változtatott a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A jegybank honlapján szokás szerint közzétették a döntés indoklását, amelynek hagyományosan az utolsó bekezdése a legfontosabb, ebből próbál következtetések levonni a piac a későbbiekben várható intézkedésekről, a jegybank alapállásának esetleges változásairól.
Ebben most meghatározták azt a négy tényezőt, amelyeknek alakulását az inflációs kilátások szempontjából a jegybank jelenleg kiemelten figyeli (kiemelések tőlünk):
"A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. Az inflációs kilátások tekintetében a második félévben beérkező adatok meghatározóak. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei. Ezeknek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a Tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni."
Miből veszi a lakosság a rengeteg új állampapírt?
Az MNB a rendkívül sikeres új lakossági állampapír-programról azt írja: az új eszköz bevezetésének következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg. Korábban azt írta az MNB, hogy főleg a meglévő állampapír-befektetések visszaváltásával teremtett fedezetet a lakosság a MÁP+ állampapírok vásárlására, most azonban máshova (is) helyez hangsúlyt a Monetáris Tanács, amikor azt mondja, a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása (azaz más befetetési eszközök, állampapírok, esetleg a készpénzben tartás helyett a Magyar Állampapír Plusz vásárlása) mellett a béremelkedés teremt majd fedezetet az új állampapír vásárlásához. Kérdés, hogy ez meddig lesz lehetséges - a papír nagyon pörög, annyira veszi a lakosság, hogy kérdésessé vált, hogy a tervezett 5 évnél nem fut-e ki hamarabb a jegyzési lehetőség - a témát az mfor.hu alaposan körüljárta friss cikkében.
Változott a pálya: magasabb infláció és növekedés jöhet
Az MNB eközben 3,1 százalékról 3,2 százalékra emelte idei inflációs várakozását, a növekedési prognózisát pedig 3,8 százalékról 4,3 százalékra javította.
Az infláció várható alakulását mutató friss legyezőábra:
A GDP-előrejelzés legyezőábráján pedig az látszik, hogy a kormány éveken keresztül 4 százalékosra várt GDP-növekedési pályáját az MNB egyelőre továbbra sem várja alapforgatókönyvként:
Az alapkamat változatlanságáról szóló bejelentés után napi mélypontjára gyengült a forint, az indoklás valamint az inflációs- és GDP-várakozások kiadása után viszont napi csúcsára erősödött az euróval szemben:
|
| Friss árfolyamok >> |
A blue chipek vegyesen teljesítenek. 
