Ahogy arról lapunk is beszámolt, a múlt héten jelentős devizakötvény-kibocsátást hajtott végre az Államadósság Kezelő Központ Zrt., ennek apropóján nyilatkozott Kurali Zoltán a szervezet vezérigazgatója a Portfoliónak. A piac számára nem feltétlen volt világos, látva az eurókötvények hozamát, hogy miért is kellett dollárban eladósodni. A vezető ennek kapcsán azt mondta, hogy az aukciót követően árfolyam- és kamatkockázat fedezeti ügyleteket kötöttek, így a dollárkötvény-kibocsátás tényleges költsége nem a dollárkötvény kamata, hanem az adott kötvény fedezésére kötött euró fix kamatswap ráta, amely jóval alacsonyabb, esetünkben 0,68 százalék alatti a 10 éves papírnál és 1,66 százalék alatti a 30 éves dollár papírnál.
Mint Kurali Zoltán megjegyezte, a 10 és 30 éves kibocsátással visszaállítottuk a piaci jelenlétünket a világ legnagyobb adósságpiacán, így most már likvid hozamgörbével rendelkezünk dollárban is. A sikeres dollárkibocsátást követte másnap a hétéves euró, amelynél kizárólag a hozam/kamatláb minimalizálása játszott szerepet. (A kialakult 0,3 százalékos hozam összevetve dél-európai eurózóna tagok hozamszintjével, valóban kedvező – szerk.)
Az ÁKK vezére azt is elmondta, hogy a gazdaság vártnál jobb teljesítménye mozgásteret biztosít a kötvénykibocsátásra, amelynek célja a likviditási tartalék növelése, az esetlegesen kieső RRF-előleg és egyes stratégiai kormányzati kiadások (például beruházások, esetleges 4. covid-hullám elleni további védekezés költségei és lehetséges állami vagyonbővítés) finanszírozása, valamint magas kamatozású, rövid lejáratú devizaadósság visszavásárlása és a 2022-es költségvetési hiány előfinanszírozása céljából.
A fentiek közül egyébként a lehetséges állami vagyonbővítés említése már csak azért is érdekes, mert a múlt héten felröppent olyan piaci pletyka, hogy az állam a kötvénykibocsátás során befolyó összeg egy részét a repülőtér visszavásárlására fordítaná. Természetesen az ÁKK vezérigazgatójának mondata lehet egy „sablonszöveg” is, és a kijelentés egyáltalán nem biztos, hogy alapot ad a korábbi pletykának.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályban hagyta a TikTok közösségi alkalmazás amerikai működésének lehetséges betiltását is tartalmazó törvényt pénteken. 
