A láthatáron sincs a központi bank célja
A Coface, a világ egyik vezető hitelbiztosítója legfrissebb elemzése azt írja: tavaly decemberben az uniós államokban összességében 1 százalékos, az eurózónában 0,8 százalékos volt az infláció, ami jóval elmarad az Európai Központi Bank által kitűzött, az árstabilitási szintet jelentő 2 százaléktól.
Az eurózóna déli régiójában lévő országoknak újabb kockázatokkal kell számolniuk, több euróövezeti országban negatív volt az infláció: Görögországban -1,8 százalék, Cipruson pedig -1,3 százalék, tehát az árak csökkentek ezekben az országokban.
Miért baj, ha csökkennek az árak?
A Coface szakértői rámutatnak: a deflációs környezetet eredményező árcsökkenés csak első látásra kedvező egy-egy gazdaságban, például a háztartások számára, ám hosszú távon minden gazdasági szereplő rosszul jön ki belőle.
A defláció azért veszélyes, mert mérséklődnek az árak, csökken a kereslet, az emberek a jövőbeni alacsonyabb ár reményében elhalasztják a vásárlásaikat. (Ráadásul a hitelre vásárolt áruk, szolgáltatások értéke a futamidő során így egyre csökken, a hitelkamat kitermelése sokkal nehezebb csökkenő árak mellett a vállalatok számára, ami visszaveti a fejlesztéseket, végső soron a gazdasági növekedést.)
Kell-e aggódnunk?
A Coface elemzése szerint az eurózónát tekintve a deflációs kockázat azokban az országokban a legjelentősebb, amelyekben magas a munkanélküliség, csökken a bérszínvonal, jelentős a vállalatok és az állam eladósodottsága, ezért a dél-európai országok vannak a leginkább veszélyben.
| Olyan távol azért tőlünk sem áll a defláció: egyes szakértők szerint negatív lehetett az éves fogyasztói árindex Magyarországon a múlt hónapban a rezsicsökkentések átszűrődő hatásai miatt - részletek >> |
A cég elemzői úgy vélik: Magyarországon az infláció évtizedes mélypontra süllyedt, elsősorban a kormányzati intézkedés alapján megvalósult rezsicsökkentés hatására. Az elemzők deflációs veszélyt nem látnak, a pozitív elemek között említik, hogy az export támogatni fogja a növekedést. Emellett a magyar jegybanki hitelprogram eredményeként új munkahelyek jöhetnek létre és a bérek is emelkedhetnek.
Az elemzés összeállítói összességében a tavalyi 1 százalék után 1,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2014-ben, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a késedelmes hitelek aránya még mindig jelentős, és a magyar vállalatokat tekintve magas a hitelkockázat szintje.
2024-es rekordot döntött az euróval szemben. 
