A látogatás időpontját Tonny Lybek, az IMF bulgáriai és romániai felelőse jelentette be csütörtöki közleményében. Jelezte, hogy a látogatás január 15-én kezdődik, és következtetéseit a tárgyalások január 29-i lezárulta után ismertetik.

A román hatóságok és a nemzetközi hitelezők tárgyalásának napirendjén az egyik meghatározó pont az idei román állami költségvetés lesz.

Előretekintő tárgyalások

A tárgyalásokon szó lehet egy újabb elővigyázatossági típusú hitelszerződés megkötéséről is, hiszen Victor Ponta román miniszterelnök december végén újfent megerősítette: Románia újabb elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást szeretne kötni az IMF-fel, miután tavasszal lejár a jelenleg érvényben lévő. Hasonló szerződést akar a magyar kormány is. A Valutaalap szintén januárban utazik Budapestre, akárcsak a szomszédos fővárosba, Bukarestbe. A látogatás célja nálunk a rendes évi felülvizsgálat, amire azért van szükség, mert tagjai vagyunk a Valutaalapnak. Budapesten azonban más témáról biztosan nem esik majd szó, így például egy biztonsági háló szerepét betöltő hitelkeret-megállapodásról sem (Matolcsy György több mint egy éve jelentette be, hogy segítséget kérünk a korábban kipaterolt Valutaalaptól).

Az új szerződés megkötése attól függ, hogy Románia milyen mértékben tesz eleget a jelenlegi szerződés értelmében vállalt kötelezettségeinek. Elmaradások vannak ugyanis az állami vállalatok privatizációja terén, hiszen a román kormány többször elhalasztotta különböző vállalatok kisebbségi vagy többségi részvénycsomagjának eladását.    

Volt védőháló, de a piacról finanszírozták magukat

Romániának jelenleg 5,2 milliárd euró értékű hitelszerződése van, ebből 3,6 milliárd eurót az IMF biztosít. A 2011-ben megkötött elővigyázatossági szerződés tavasszal jár le. Ha sikerül újabbat kötni, akkor Románia számára ez már a harmadik hitelmegállapodás lenne, miután 2009 és 2011 között 20 milliárd euró, többoldalú, nemzetközi készenléti hitelmegállapodás volt érvényben.    

Victor Ponta kijelentette, hogy Románia ismét elővigyázatossági típusú megállapodást akar kötni, ami azt jelenti, hogy a pénzt csak váratlan válsághelyzet esetén használják fel. A 2011-ben megkötött szerződésben biztosított pénzt a román hatóságok nem vették igénybe, mivel átlagban 5 százalékos kamat mellett sikerült finanszírozni a román gazdaságot a pénzpiacokról.