Folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem az év végén is, elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolták a dinamikát. Ekként kommentálták a Magyar Bankholding elemzői a Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett adatait.
A tavalyi bérnövekedési ütem így 17,5 százalékot ért el éves átlagban, míg idén a 14 és 16 százalékos bérminimum-emelkedések segítségével 15 százalékot elérő lehet a béremelkedés mértéke, azonban a tavalyi évhez hasonló számban megjelenő évközi béremelések esetén ez több százalékponttal magasabb is lehet – vélik az elemzők.
Akik úgy ítélik meg, a bérköltségek további növekedése, az évközi béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami közelebb viheti a gazdaságot egy klasszikus ár-bér spirálhoz. Azonban jelenleg több esetben látszik az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg akár már előre beépítetten is fedezetet kínálhat az idei bérköltségek kigazdálkodására.
Eközben az áremelkedési várakozások tartósan magas szinten való beragadását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok immár kevésbé moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ahol ezt még erősebb recesszió okozása nélkül meg tudják tenni. Ami egyre nehezebb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent. Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken sem a hazai gazdaságban, sem más fejlett gazdaságokban, így vélhetően a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a munkaerőpiaci feszesség és a bérinfláció.
Az idei szintén erőteljesebb minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának, valamint a várható pótlólagos évközi béremeléseknek köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is a Magyar Bankholding elemzői szerint csak 2 százalék alatti nettó reálbércsökkenéssel kell számolni 2023-ban előreláthatólag, a tavalyi enyhe pozitív emelkedés után. Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a logisztikában, a vendéglátásban és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt az energiaszektorban, a hulladékgazdálkodásban, az ingatlanügyletekben, az oktatásban és a művészet-szabadidős tevékenységek területén.
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
