Az adatvédelem miatt nincs átláthatóság?

A korrupció miatt új egyensúlyra van szükség az adatvédelem és az adatnyilvánosság között, ugyanis az adatvédelem sok esetben az átláthatóság rovására érvényesül - derül ki a szakombudsman éves parlamenti beszámolójáról az MTI-nek kedden megküldött közleményből. A biztos bírságolási jogot szeretne hivatalának.

Jóri András adatvédelmi biztos szerint 2009-ben a fő feladat az országot foglalkoztató korrupciós ügyek nyomán az adatvédelem és adatnyilvánosság viszonyának újragondolása, a két érdek közti új egyensúlyt megfogalmazása volt. Ennek lényege, hogy az adatvédelem mindenkor a magánszféra-védelem fontos eszközeként érvényesüljön; ám ne váljon öncéllá, és különösen ne akadályozza az adatnyilvánossághoz fűződő legitim érdekeket.

Megbomlott az egyensúly adatvédelem és az adatnyilvánosság között részben jogalkotási, részben jogalkalmazási hibák miatt, "az adatvédelem az adatnyilvánosság, a transzparencia kárára érvényesült. Az átláthatóság megteremtését, közvetve fontos alkotmányos érdekek érvényre juttatását akadályoztak (sokszor vélt) adatvédelmi akadályok" - tartalmazza a közlemény.

Az új egyensúly kialakítása érdekében tavaly Jóri András támogatta többek között a többségi állami, önkormányzati tulajdonú cégek menedzsereinek juttatásaira vonatkozó adatok nyilvánosságát szolgáló szabályozás megalkotását.

A hét kérdése: A Fidesz-KDNP fölényes győzelmét jósolják a közvélemény-kutatók. Ön szerint mennyivel nyer a párt? Szavazzon!

Az adatvédelmi biztos szerint nem fogadható el, hogy egy önkormányzati tulajdonú vállalat vezető jogi tanácsadója a hatályos törvényi szabályozás ellenére is kilátásba helyezi kamerarendszerek üzemeltetését, mint ahogy az sem, hogy a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás kapcsán a biztos érvelésére adott válasz helyett a pénzügyi szektor a parlamenten kívül ad feleletet nem törvényen, hanem formális "önkéntességen" alapuló rendszerek felállításával. A társadalom információs egyensúlyát befolyásoló vitáknak mindenkor az Országgyűlés előtt kell eldőlniük - szögezte le Jóri András.

Az adatvédelmi biztoshoz került ügyek száma mintegy 30 százalékkal emelkedett 2009-ben. A minősített adat védelméről szóló tavaly elfogadott törvénnyel tovább erősödtek az adatvédelmi biztos hatáskörei. Továbbra is hiányzik azonban az adatvédelem területén a bírság kiszabásának lehetősége, mely elsősorban a magánszféra adatkezelőivel szemben lehet hatékony.

A 2009-es év újdonsága volt az adatvédelemben, hogy megtörténtek az első informatikai tárgyú vizsgálatok az OEP-adatszivárgás és az ügyfélkapu működésével kapcsolatos anomáliák ügyében. Ezekben az ügyekben nemcsak jogi, hanem technikai szempontból is ellenőrizte az adatvédelmi követelmények teljesülését a biztos.

Jóri András adatvédelmi biztos kedden küldte meg az Országgyűlésnek a tavalyi évről szóló beszámolóját, melynek teljes szövege a biztos hivatalának tájékoztatása szerint az ombudsmanok honlapján várhatóan szerdától olvasható.

Kartell: csütörtöktől jár pénz a feljelentőknek
Leszámolnának a korrupcióval a pártok
Távozik a Siemens elnöke
Korrupció: a gazdaság és a politika is sáros
Egy kis korrupcióra mindig készen állunk

MTI