Erős robbanások okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékek dániai részén keletkezett károkat a koppenhágai rendőrség előzetes, a hadsereggel közösen indított nyomozása szerint, amelynek eredményét kedden tették közzé.
A dán gazdasági zónában zajló további vizsgálatokat a koppenhágai rendőrség a dán hírszerzéssel együttműködve folytatja le - áll a hatóságok közleményében, amit az MTI idéz.
Ehhez hozzátették azt is, hogy egyelőre korai lenne nyilatkozni egy határokon átívelő vizsgálatról "például Svédországgal és Németországgal", mert ez "több szereplőn múlik".
Az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken szeptemberben történtek robbanások.
Az ügyben a svéd és a dán hatóságok azonnali vizsgálatot indítottak, majd bejelentették, hogy szabotázsakcióról van szó, bár az elkövetőt egyelőre nem azonosították.
A svéd hatóságok október elején közölték: bizonyítékokkal is alá tudják támasztani, hogy a csővezetékeken robbanások történtek.
Kedden az Expressen című svéd napilap videofelvételeket tett közzé a megrongálódott vezeték svédországi szakaszáról, és azt közölte, hogy a vezetékből legalább 50 méter hiányzik.
A megrongálódott csőből jelentős mennyiségű metán távozott a tengeren át a levegőbe - erősítette meg a lap.
Moszkva korábban tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az orosz felet nem vonták be a vizsgálatokba, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig leszögezte: az orosz tulajdonú vezetéket érintő nyomozás az orosz fél részvétele nélkül nem tekinthető hitelesnek.
Ugyancsak október elején Vlagyimir Putyin orosz elnök a Balti-tenger alatt futó, Németországban véget érő földgázvezetékek elleni szabotázzsal a Nyugatot vádolta.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
