Ki ölte meg Kennedyt és miért? Lee Harvey Oswald? A CIA? A KGB? Vagy belső puccs áldozata lett az amerikai elnök azon a napsütéses pénteki napon Dallasban, 1963. november 22-én? Ön ismeri az igazságot? Nyilván nem.
Vannak, akik ismerik az igazságot? Vannak, kevesen. De ők már nem élnek, vagy ha élnek is, aligha fognak erről beszélni.
Van hivatalos válasz? Van. Készült egy jelentés, az úgynevezett Warren Bizottságé, de annak eredményét több más vizsgálat kétségbe vonta. És akkor még nem beszéltünk az oknyomozó cikkekről, filmes feldolgozásokról.
Ha megnézzük például Oliver Stone JFK-jét, az az érzésünk támad, hogy a világ át lett verve.
Sötétben tapogatózva
Hogy melyik verziónak hiszünk, nagyrészt attól függ, milyenek a saját settingjeink (értékrend, hagyomány, világkép), mit fogadunk el ténynek, és mit tudunk leginkább beilleszteni saját világképünkbe. Válaszunk nagyban függ meggyőződéseinktől – emiatt nem feltétlenül van köze vagy akár köze sincs ahhoz, ami a valóságban történt.
Mivel állandó bizonytalanságban élni nehéz, a meggyőződéseinknek megfelelő választ fogadjuk el valóságnak, és ignorálunk vagy hamisnak bélyegzünk minden olyan információt, ami azoknak ellentmond.
Nincs ez másképp a jelenkori konfliktusokkal, például az orosz-ukrán háborúval sem. Itt is rendre történnek olyan események, amelyek után érdemes három lépést hátrálni és elgondolkozni: mit tudunk, mit feltételezünk, és mi tűnik a leglogikusabb forgatókönyvnek?
A közelmúltban három olyan esemény is történt, amelyeknél – ha különböző mértékben is – a sötétben tapogatódzunk.
Szeptember 26-án a Balti-tenger alatt felrobbantották az Északi Áramlat vezetékeket, október nyolcadikán kábelátvágások miatt megbénult Észak-Németország vonatközlekedése, valamint ugyanezen a napon felrobbantották a Krími hidat.
A hivatalos információk alapján egyértelmű, hogy mindhárom esetben szabotázs, tehát szándékos és tervszerű károkozás történt. De kik voltak az elkövetők?
Boldog születésnapot, Elnök úr!
A legegyszerűbb feladványnak a Krími robbanás tűnik. Okkal feltételezhető, hogy az akciót ukrán titkosszolgálatok követték el, egy teherautóba rejtett bombával.
Erre az eredményre jutott a hivatalos orosz vizsgálat (ez persze önmagában nem bizonyíték), ezt állította a New York Times ukrán forrásokra hivatkozva, és – korántsem utolsósorban – erre lehet következtetni az ukrán reakciókból is, mégha Ukrajna hivatalosan nem is vállalta magára a tettet.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója például – arra utalva, hogy Oroszország önkényesen annektálta a Krím félszigetet 2014-ben – kijelentette: ez csak a kezdet, „minden illegálist le kell rombolni, minden lopottat vissza kell adni Ukrajnának”.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője pedig egy videót tett közzé az égő hídról, mellékelve egy másik videót, amelyben Marilyn Monroe azt énekli: Boldog Születésnapot, Elnök úr! (Putyin egy nappal korábban, október 7-én volt hetvenéves.)
A robbantás, amelyben hárman vesztették életüket, egyszerre volt gyakorlati – a híd kulcsfontosságú a dél-ukrajnai orosz csapatok ellátásában – és szimbolikus jelentőségű.
A 2018-ban átadott építmény Európa leghosszabb hídja, Putyin büszkesége, a Krím félsziget és Oroszország közötti kapcsolat megtestesítője.
Bár a forgalom azóta újraindult rajta, a robbantás így is óriási pofon a Kremlnek. A válasz nem maradt el: Moszkva hétfőn rakétaesőt zúdított az ukrán városokra, mintegy tucatnyi ember halálát okozva és súlyosan károsítva az infrastruktúrát és a középületeket. A csapások ma is folytatódnak.
Átvágott kábelek
A krími robbantásnál jóval nehezebb feladvány a németországi szabotázs. Szombat reggel mintegy három órára megbénult a vonatközlekedés Észak-Németországban, miután éjjel ismeretlenek több vasúti kábelt is elvágtak Berlinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában.
Német szakértők biztosak abban, hogy szándékos, alaposan kitervelt és nagyfokú professzionalitást igénylő akció történt – az elkövetők tisztában voltak azzal, hogy mely, az egész térség vonatközlekedése szempontjából nélkülözhetetlen kábeleket kell tönkretenni.
Bár korábban radikális baloldali csoportok követtek el hasonló cselekményeket, a mostani támadás jóval nagyobb szaktudást igényel annál, mint amennyivel ők rendelkeznek.
A Német Vasút és a német kormány is szabotázsról beszél: „Egyértelmű, hogy célzott és szándékos” akcióról van szó, mondta Volker Wissing közlekedési miniszter.
A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal egy titkos jelentésében már „államilag irányított szabotázst” is a lehetőségek között említ. A bochumi Államvédelmi Hatóság „politikailag motivált tettből” indul ki, és nyomozást indított a szövetségi rendőrség is.
De ki lehet a tettes? Itt már korántsem olyan egyértelmű a válasz, mint a krími robbantásnál. Az akciót még áttételesen sem vállalta magára senki; bizonyítékok egyelőre nincsenek, csak feltételezések: az orosz titkosszolgálatok hajtották végre az akciót, hogy megbosszulják az Ukrajnának nyújtott német segítséget, és jelezzék, hogy messzire elér a kezük? Esetleg egy másik titkosszolgálat akar zavart kelteni és az oroszokra terelni a gyanút?
Bárki is áll a hátérben, nem túl megnyugtató érzés, hogy az EU motorjának infrastruktúráját ilyen könnyen meg lehet bénítani.
Szabotázs a mélyben
Az 50 millió forintos kérdés persze a harmadik rejtélyhez kapcsolódik: ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1-t és 2-t?
Ami tény: a támadás a Dániához tartozó Bornholm sziget közelében nemzetközi vizeken, de Dánia és Svédország gazdasági zónáján belül történt. Szándékos károkozásról van szó, a négy gázvezetékből három használhatatlanná vált, lehet, hogy örökre.
Ezzel megsemmisült az egyik legfontosabb energiakapocs Európa és Oroszország között, amely anno az orosz Gazprom és európai energiaipari óriáscégek együttműködésében jött létre.
A robbantások felderítésére a svéd, a dán és a német hatóságok mellett nyomozást indítottak az orosz hatóságok is – a vezetékek ugyanis a Gazprom egyik leánycégének a tulajdonai.
Ami feltevés: az elkövető kiléte. Az, hogy ez mennyire nem egyszerű kérdés, jelzi az oknyomozásban élenjáró Spiegel címlapsztorijának címe is: „Ami amellett szól, hogy Oroszország a tettes, és ami ellene.”
De ugyanezt a kérdést tette fel például az osztrák Der Standard is.
Ami mellette szól: Oroszország rendelkezik az ehhez szükséges know how-val, így jelezheti a Nyugatnak, hogy mélyen a NATO területén belül is képes komoly károkat okozni, a Gazpromtól – amely nyár végén teljesen leállította a szállításokat – pedig így nem lehet kártérítést követelni nem teljesítés miatt.
Ami ellene szól: Moszkvának nem kell felrobbantani a vezetékeket a szállítások leállításához, elég, ha elzárja a gázcsapokat; saját vezetékeit miért akarná tönkretenni; a támadás egy NATO-tagország, Dánia partjainak közelében történt; az Északi Áramlat egy európai-orosz projekt, amely egy harmadik ország szemét szúrta igazán: az Egyesült Államokét.
Rejtélyes mondatok
Bár természetesen nem bizonyíték, ezzel együtt tény, hogy Washington, amely egyre több cseppfolyósított földgázt ad el az EU-nak, mindig is ellenezte az Északi Áramlatot.
Joe Biden 2022. február 7-én – két és fél héttel az ukrajnai orosz invázió előtt – Olaf Scholz német kancellárral közös sajtótájékoztatóján pedig azt mondta: ”Ha Oroszország betör Ukrajnába – tehát tankok vagy csapatok lépik át a határt –, akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget vetünk neki.”
Arra a kérdésre, hogy ezt hogyan képzeli el, hiszen a vezeték nincs amerikai ellenőrzés alatt, az Egyesült Államok elnöke azt válaszolta: „Ígérem, képesek leszünk megtenni.”
Rejtélyes szavak, főleg a mából nézve, lehet így is, úgy is érteni. Na de kinézünk-e egy ilyen szabotázst nyugati szövetségesünkből?
Ez már világkép kérdése – döntse el mindenki maga.
Nem mellékes körülmény, hogy a támadás nem a világ egyik rejtett szegletében történt. Feltételezhetően mind a svéd és dán hatóságoknak, mind a NATO-nak, mind Oroszországnak bőséggel rendelkezésre állnak műholdfelvételek és egyéb dokumentumok a hajók, repülők, helikopterek, tengeralattjárók mozgásáról, hosszú időre visszamenőleg. Kérdés, ezekből mi fog nyilvánosságra kerülni.
Összegezve: azt már aligha fogjuk megtudni, ki ölte meg Kennedyt.
És sajnos arra is megvan az esély, hogy a németországi kábelvágók és a Balti-tengeri robbantók kilétére sem fog egyértelműen fény derülni.
Jótanácsként csak annyit: ne üljünk fel zagyva elméleteknek, de ne vegyük készpénznek a hivatalos verziókat sem. Használjuk a józan eszünket – azt senki sem tilthatja meg.
A Nagyító rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től. 
