7p

Hétfőn ismeretlenek tönkretették az Európát Oroszországgal összekötő egyik legfontosabb gázvezetékpárt a Balti-tengeren. Az Északi Áramlat négy vezetékéből három károsodott, és akár örökre használhatatlanná válhat. Ezzel egy évtizedes európai-orosz gigaprojekt múlhat ki a tenger mélyén. Mit tudunk eddig a történtekről? Mit állíthatunk, és mi csak feltevés? Ami biztos: az akció "szigorúan bizalmas" – gyanúsítottak lehetnek, de teljesen tisztán aligha látunk majd az ügyben.  

Ki robbantotta fel az Északi Áramlatot? Ez a kérdés foglalkoztatja hét eleje óta kis túlzással a fél világot, de Európát mindenképp.

Robbanások a mélyben

Az Oroszországból a Balti-tengeren át Németországba gázt szállítani képes vezetékpárnál hétfőn történt jelentős nyomáscsökkenés és gázszivárgás a Dániához tartozó Bornholm sziget közelében nemzetközi vizeken, de Dánia és Svédország gazdasági zónáján belül.

Bár ténylegesen egyik vezetékpárt sem használták – az Északi Áramlat 1-en az oroszok június óta csökkentették, nyár végén pedig már leállították a szállítást technikai problémákra hivatkozva, de minden jel szerint politikai okokból, a szintén üzemképes Északi Áramlat 2 pedig be sem indult az orosz-ukrán háború miatt –, technikai okok miatt mindegyik fel volt töltve gázzal.

A tenger mélyéről elötörő gáz a robbanás egyik helyszínén a Balti-tengeren, a svéd gazdasági zónában. Fotó: EPA//SWEDISH COAST GUARD
A tenger mélyéről elötörő gáz a robbanás egyik helyszínén a Balti-tengeren, a svéd gazdasági zónában. Fotó: EPA//SWEDISH COAST GUARD

Az már biztos, hogy szándékos károkozás történt – a négy vezetékből hármat felrobbantottak a tettesek. Szakértők szerint amennyiben nem javítják meg őket rövid időn belül, örökre használhatatlanok maradnak.

Ezzel megsemmisülhet az egyik legfontosabb energiakapocs Európa és Oroszország között, amely az orosz Gazprom és számos európai energiaipari óriáscég együttműködésében jött létre az elmúlt bő másfél évtizedben.

Ami a következményeket illeti, az amúgy is csillagászati magasságokban lévő gázár a tőzsdén hirtelen kilőtt ugyan a hírre, a hét folyamán azonban jelentősen korrigált. Az alábbi grafikonon az is látszik, hogy a szeptember végi árszint mintegy harmadával alacsonyabb a hónap elejinél – azaz a robbantások híre végül nem rázta meg a piacokat. (Az ár persze még így is mintegy duplája az egy évvel ezelőttinek.)

A gázár alakulása a TTF holland gáztőzsdén, 2022. szeptember 1.-30. (euró/megawattóra). Forrás: Tradingecenomics
A gázár alakulása a TTF holland gáztőzsdén, 2022. szeptember 1.-30. (euró/megawattóra). Forrás: Tradingecenomics

A szivárgás persze – nem utolsósorban – a környezetet is komolyan károsíthatja (ezt a kérdést laptársunk, az mfor.hu járta körbe részletesen). A szivárgó gáz a hétvégére valószínűleg elfogy – ez az Északi Áramlat 2 esetében már be is következett szombati hírek szerint –, a dán hatóságok ezt követően tervezik megközelíteni és megvizsgálni a sérült vezetékeket.

Két nagy narratíva

A Nyugat és a nyugati elemzők nagyrészt Oroszországot sejtik a támadás mögött, mégha vezető politikai szinten egyelőre általában nem vádolták meg nyíltan Moszkvát.

Érvelésük szerint ez az orosz "hibrid hadviselés" része, a Kreml így bünteti Európát a szankciókért és Ukrajna támogatásáért, így akar pánikot okozni a tél előtt, így akarja még feljebb hajtani a gázárakat.

Gyanújuk mögött ott van az is, hogy a Kremlből simán kinéznek egy ilyen akciót, Washingtonból viszont nem vagy jóval kevésbé. Ugyan az amerikaiaknak érdekükben állt, hogy megakadályozzák az Északi Áramlat elkészültét, de "ők ilyen messzire sosem mennének", írta például Daniel Wetzer, a német Die Welt energiaügyi szakértője.   

Russell Johns, az amerikai Pennsylvaniai Állami Egyetem energetikai témákkal foglalkozó professzora ugyanakkor valószínűtlennek tartja, hogy Oroszország az elkövető, hiszen Moszkvának a szállítások leállásához nem kell elpusztítania a vezetékeket – elég, ha elzárja a csapokat.

A Gazprom azóta mindenesetre kilátásba helyezte az Ukrajnán keresztül Európába érkező gázvezeték elzárását is egy elszámolási vitára hivatkozva.

Ha ez bekövetkezik, akkor már csak Délről, a Török Áramlaton keresztül fog oroszt gázt kapni Európa (nagyrészt ezen a vezetéken kapja a gázt Magyarország is), ami nem túl jó ómen, tekintettel a közelgő télre.    

A fenti vádakkal szemben Moszkva azt hangoztatja, hogy a Nyugat áll az akció mögött.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, a négy ukrán régió Oroszországhoz csatolását ünneplő ceremónián tényként beszélt arról, hogy az ”angolszászok” robbantották fel ”a nemzetközi gázvezetékeket”, és ezzel ”megkezdték Európa teljes energia-infrastruktúrájának lerombolását”.

Putyin ezzel további támadások lehetőségére utalt, és azt is mondta: az Egyesült Államok el akarja vágni Európát az orosz energiától és teljesen meg akarja szerezni az európai piacot.

Nyugati szakértői körökben a lehetséges elkövetők között felmerül még Washington szövetségesének, Ukrajnának a neve is, amelynek célja az lehetett, hogy végleg elvágja az északi gázösszeköttetést Oroszország és Európa között.

Aknák, hajók, búvárok

A két narratíva – Moszkva tette vs. Washington vagy egyik szövetségese tette – szöges ellentétben áll egymással. Az elmúlt napokban persze sorra láttak napvilágot olyan sajtóinformációk, amelyek egyik vagy másik forgatókönyvbe illenek bele.

Csak két példa: az amerikai CNN nyugati hírszerzési források alapján azt állította, hogy európai biztonsági szervek orosz hadihajókat észleltek hétfőn és kedden a robbanások közelében. A német Tagesspiegel ugyanakkor egy orosz sajtóhírre hivatkozva arról számolt be, hogy a robbantások előtt egy ilyen támadásra is képes amerikai katonai helikopter körözött a közelben a Balti-tenger felett.

A támadás Bornholm sziget (piros nyíllal jelezve) közelében történt. Forrás: Google Maps
A támadás Bornholm sziget (piros nyíllal jelezve) közelében történt. Forrás: Google Maps

Az elkövetés módjával kapcsolatban is számos feltevés létezik. Az akciót tengeralattjáróval vagy haditengerészeti búvárokkal hajthatták végre, a robbanóanyagot a búvárok a vezetékekre erősíthették, amelyeken óriási lyukak tátonganak. 

Titkosszolgálati körökből származó információk szerint akár egy kis halászcsónak is elég lehetett ahhoz, hogy a robbanószert a helyszínre vigyék. Már hetekkel vagy hónapokkal korábban elhelyezhették a vezetékeknél és csak aktiválásra vártak. Elképzelhető vízalatti drónok vagy hajóról ”lepottyantott” aknák bevetése is, mint ahogy azt sem lehet kizárni, hogy a vezetékeken belül idézték elő a robbanást.

Önmagában természetesen egyik hír vagy elmélet sem bizonyít semmit – ahhoz alapos, hetekig vagy hónapokig tartó, független vizsgálatokra lenne szükség, hogy érdemi bizonyítékok kerüljenek elő a tettesek kilétét illetően.

Egyelőre csak annyi biztos, hogy nem magánakcióról van szó – dühös anarchisták vagy félőrült ámokfutók nem szoktak és nem is tudnak a tenger mélyén robbangatni.

Bennfentesek szerint az elkövető csak ”állami szereplő” lehet – tehát egy olyan szervezet (titkosszolgálat, speciális katonai egység stb.), amely egy állami struktúrán belül és annak védelme alatt működik, és amely használhatja annak kvázi korlátlan erőforrásait.

Szigorúan bizalmas

Az biztos, hogy az akció ”szigorúan bizalmas” volt – az abban részt vevő, arról tudó, azt kitervelő és engedélyező személyek, vezetők nyilván mindent megtettek és megtesznek majd azért, hogy kilétükre soha ne derüljön fény. Ebbe beletartozhat például hamis információk szivárogtatása is a gyanú elterelése érdekében.

Ne felejtsük el, hogy a támadás korántsem a világ egyik rejtett szegletében történt (már ha létezik még ilyen). Feltételezhetően mind a svéd és dán hatóságoknak, mind a NATO-nak, mind Oroszországnak bőséggel rendelkezésre állnak műholdfelvételek és egyéb dokumentumok a hajók, repülők, helikopterek, tengeralattjárók mozgásáról, hosszú időre visszamenőleg. Kérdés, ezekből mi fog nyilvánosságra kerülni.

A vizsgálatok előbb-utóbb alighanem szolgálnak majd konkrétumokkal, megállapítják az elkövetés módját, és akár konkrét gyanút is megfogalmazhatnak a tettes kilétével kapcsolatban.

A fenti okok miatt ugyanakkor nagyon is benne van a pakliban, hogy – mint azt számos történelmi példa mutatja – soha nem fogunk teljesen tisztán látni az ügyben. És sajnos arra is komoly esély van, hogy lesz még hasonló támadás.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Belépés a szent kapun – különleges karácsony Santiago de Compostela katedrálisában
Bózsó Péter | 2024. december 21. 05:51
A székesegyház különleges kapuja a nem túl gyakran ismétlődő szent években kinyílik a zarándokok előtt. Néhány éve én is beléphettem rajta – ekkor valami emlékezetes történt velem. A Világjáró e heti állomása Santiago de Compostela katedrálisa, karácsonykor.
Szubjektív Itt az idő: elő kell bújni Magyar Péter támogatóinak – Ez Viszont Privát
Csabai Károly - Izsó Márton - Király Béla - Litván Dániel | 2024. december 20. 18:47
A Tisza vezetését mérik a kutatások, Magyar Péternek pedig nagy nevek kellenének. Ki léphet elő a függöny mögül az oligarchák és talán a fideszesek közül? Lázár János mindenesetre érdekesen mozgolódik, Matolcsy Györggyel pedig alkut köthetett Orbán Viktor. Mi lesz a forintárfolyammal és mit kapunk Amerikából Donald Trumptól. Elhozhatják a nagy fellendülést az akkumulátorgyárak? Finom-e a dubaji csoki? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 32. adásában, amelyben Csabai Károly, Király Béla és Litván Dániel beszélgettek.
Szubjektív „Csak reménykedni tudok, hogy karácsonyra kicsit magukba szállnak” – A Magyar–Menczer szópárbaj után a közbeszéd stílusáról kérdeztük a járókelőket
Dobos Zoltán – Havas Gábor | 2024. december 14. 11:00
„Csak reménykedni tudok, hogy karácsonyra kicsit magukba szállnak” – A Magyar–Menczer szópárbaj után a közbeszéd stílusáról kérdeztük a járókelőket.
Szubjektív Horror a boltokban: Orbán Viktort az infláció buktatja meg? Ez Viszont Privát
Gáspár András – Izsó Márton – Juhász Gábor – Litván Dániel – Vég Márton | 2024. december 13. 18:56
Újra 10 százalék felett drágulnak az élelmiszerek, hiába mér mást a KSH. Nincs itt semmi nagy titok, a kormány politikája okozza a bajt, és ezt már nem lehet propagandával elkenni. De Orbán Viktor tudja egyáltalán, mi a valóság? És hogy sikerült a Békemisszió 2.0? Cserbenhagyta a Nyugat Ukrajnát? Hagyhatjuk Lázár Jánosnak, hogy elkótyavetyélje fél Budapestet? Főként ezekről beszélgettek az Ez Viszont Privát 31. adásában kollégáink, Gáspár András, Litván Dániel és Vég Márton.
Szubjektív Hiába szeretnék több fizetést adni, ha kevesebb a cégem bevétele – utcai vélemények az álomfizuról
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. december 7. 10:51
Ahogy közeledik 2025, úgy egyre több munkavállalót kezd türelmetlenül érdekelni, hogy mekkora fizetésemelést kaphat jövőre. Az utca emberét kérdeztük, hogy mivel lenne elégedett.
Szubjektív Luca-vonat és tudósok a fogason – a stockholmi Nobel Múzeumban jártunk
Elek Lenke | 2024. december 7. 05:46
Amikor leszállunk Arlandán, a stockholmi repülőtéren, a falakon a leghíresebb svédek fotói köszöntenek bennünket, köztük a királyi család, az ABBA együttes és természetesen Alfred Nobel. A Világjáró ezúttal a tudós-feltaláló múzeumába látogatott el, ahol a magyar Nobel-díjasok „nyomaira” is rábukkant.
Szubjektív Mélykék mágia – bejártuk Európa legcsodásabb szigetét
Wéber Balázs | 2024. november 30. 05:46
Capri nyáron is csupa kellemes érzést keltett bennem, a zimankós novemberből visszatekintve pedig egyenesen csodás helynek tűnik. Mélykék tenger, ikonikus sziklák, gyönyör és ókori történelem – a sziget úgy magaslik ki a tengerből, mint egy rég elsüllyedt világ egyetlen megmaradt darabkája. A Világjáró e heti állomása Európa alighanem legszebb szigete.
Szubjektív Mi lesz, ha Magyar Péter elsüllyeszti a Fidesz hajóját – ki ugrik először? Ez Viszont Privát
Gáspár András – Izsó Márton – Juhász Gábor – Litván Dániel – Vég Márton | 2024. november 29. 18:31
A gazdaság padlón, a Tisza pedig már látszólag agyonverné a Fideszt egy választáson. Mit léphet erre a kormány, és mi történik, ha Orbán Viktorék is elhiszik, hogy közeleg a bukás? A Rogán-gépezet akadozik, láthatóak a repedések az eddig jól záró Fidesz-falakon is. Mit mond el a rendszer állapotáról Orbán Balázs doktorija és Szájer József visszatérése? Leginkább ezekről a témákról beszélgettek az Ez Viszont Privát podcast 29. adásában kollégáink, Gáspár András, Litván Dániel és Vég Márton.
Szubjektív „Az egyik mocskosabb a másiknál...” — az utca embere Magyar Péter lehallgatási botrányáról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2024. november 23. 10:31
Az ellenzék vezető politikusa, Magyar Péter lehallgatási botrányba keveredett, vagy keverték, melynek a Tisza Párt vezérén kívül volt barátnője a főszereplője. A járókelőket arról kérdeztük, hogy felismerik-e Vogel Evelint és mit gondolnak a botrányról. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy megváltozott-e a véleményük Magyar Péterről, és mennyire hisznek a leleplező anyagok valódiságában a mesterséges intelligencia korában. Videó.
Szubjektív A Bauhaus otthona: Dessau – A Mester és tanítványai
Vágó Ágnes | 2024. november 23. 05:46
A Bauhaus-építészetről mindenkinek egy türingiai város, az egyeteméről és vadászkutyáiról elhíresült Weimar ugrik be, és nem egy onnan 170 kilométerre lévő település Szász-Anhaltban. Pedig éveken át ott volt a Bauhaus nagyjainak igazi otthona. A Világjáró e heti állomása: Dessau.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG