7p

Hétfőn ismeretlenek tönkretették az Európát Oroszországgal összekötő egyik legfontosabb gázvezetékpárt a Balti-tengeren. Az Északi Áramlat négy vezetékéből három károsodott, és akár örökre használhatatlanná válhat. Ezzel egy évtizedes európai-orosz gigaprojekt múlhat ki a tenger mélyén. Mit tudunk eddig a történtekről? Mit állíthatunk, és mi csak feltevés? Ami biztos: az akció "szigorúan bizalmas" – gyanúsítottak lehetnek, de teljesen tisztán aligha látunk majd az ügyben.  

Ki robbantotta fel az Északi Áramlatot? Ez a kérdés foglalkoztatja hét eleje óta kis túlzással a fél világot, de Európát mindenképp.

Robbanások a mélyben

Az Oroszországból a Balti-tengeren át Németországba gázt szállítani képes vezetékpárnál hétfőn történt jelentős nyomáscsökkenés és gázszivárgás a Dániához tartozó Bornholm sziget közelében nemzetközi vizeken, de Dánia és Svédország gazdasági zónáján belül.

Bár ténylegesen egyik vezetékpárt sem használták – az Északi Áramlat 1-en az oroszok június óta csökkentették, nyár végén pedig már leállították a szállítást technikai problémákra hivatkozva, de minden jel szerint politikai okokból, a szintén üzemképes Északi Áramlat 2 pedig be sem indult az orosz-ukrán háború miatt –, technikai okok miatt mindegyik fel volt töltve gázzal.

A tenger mélyéről elötörő gáz a robbanás egyik helyszínén a Balti-tengeren, a svéd gazdasági zónában. Fotó: EPA//SWEDISH COAST GUARD
A tenger mélyéről elötörő gáz a robbanás egyik helyszínén a Balti-tengeren, a svéd gazdasági zónában. Fotó: EPA//SWEDISH COAST GUARD

Az már biztos, hogy szándékos károkozás történt – a négy vezetékből hármat felrobbantottak a tettesek. Szakértők szerint amennyiben nem javítják meg őket rövid időn belül, örökre használhatatlanok maradnak.

Ezzel megsemmisülhet az egyik legfontosabb energiakapocs Európa és Oroszország között, amely az orosz Gazprom és számos európai energiaipari óriáscég együttműködésében jött létre az elmúlt bő másfél évtizedben.

Ami a következményeket illeti, az amúgy is csillagászati magasságokban lévő gázár a tőzsdén hirtelen kilőtt ugyan a hírre, a hét folyamán azonban jelentősen korrigált. Az alábbi grafikonon az is látszik, hogy a szeptember végi árszint mintegy harmadával alacsonyabb a hónap elejinél – azaz a robbantások híre végül nem rázta meg a piacokat. (Az ár persze még így is mintegy duplája az egy évvel ezelőttinek.)

A gázár alakulása a TTF holland gáztőzsdén, 2022. szeptember 1.-30. (euró/megawattóra). Forrás: Tradingecenomics
A gázár alakulása a TTF holland gáztőzsdén, 2022. szeptember 1.-30. (euró/megawattóra). Forrás: Tradingecenomics

A szivárgás persze – nem utolsósorban – a környezetet is komolyan károsíthatja (ezt a kérdést laptársunk, az mfor.hu járta körbe részletesen). A szivárgó gáz a hétvégére valószínűleg elfogy – ez az Északi Áramlat 2 esetében már be is következett szombati hírek szerint –, a dán hatóságok ezt követően tervezik megközelíteni és megvizsgálni a sérült vezetékeket.

Két nagy narratíva

A Nyugat és a nyugati elemzők nagyrészt Oroszországot sejtik a támadás mögött, mégha vezető politikai szinten egyelőre általában nem vádolták meg nyíltan Moszkvát.

Érvelésük szerint ez az orosz "hibrid hadviselés" része, a Kreml így bünteti Európát a szankciókért és Ukrajna támogatásáért, így akar pánikot okozni a tél előtt, így akarja még feljebb hajtani a gázárakat.

Gyanújuk mögött ott van az is, hogy a Kremlből simán kinéznek egy ilyen akciót, Washingtonból viszont nem vagy jóval kevésbé. Ugyan az amerikaiaknak érdekükben állt, hogy megakadályozzák az Északi Áramlat elkészültét, de "ők ilyen messzire sosem mennének", írta például Daniel Wetzer, a német Die Welt energiaügyi szakértője.   

Russell Johns, az amerikai Pennsylvaniai Állami Egyetem energetikai témákkal foglalkozó professzora ugyanakkor valószínűtlennek tartja, hogy Oroszország az elkövető, hiszen Moszkvának a szállítások leállásához nem kell elpusztítania a vezetékeket – elég, ha elzárja a csapokat.

A Gazprom azóta mindenesetre kilátásba helyezte az Ukrajnán keresztül Európába érkező gázvezeték elzárását is egy elszámolási vitára hivatkozva.

Ha ez bekövetkezik, akkor már csak Délről, a Török Áramlaton keresztül fog oroszt gázt kapni Európa (nagyrészt ezen a vezetéken kapja a gázt Magyarország is), ami nem túl jó ómen, tekintettel a közelgő télre.    

A fenti vádakkal szemben Moszkva azt hangoztatja, hogy a Nyugat áll az akció mögött.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, a négy ukrán régió Oroszországhoz csatolását ünneplő ceremónián tényként beszélt arról, hogy az ”angolszászok” robbantották fel ”a nemzetközi gázvezetékeket”, és ezzel ”megkezdték Európa teljes energia-infrastruktúrájának lerombolását”.

Putyin ezzel további támadások lehetőségére utalt, és azt is mondta: az Egyesült Államok el akarja vágni Európát az orosz energiától és teljesen meg akarja szerezni az európai piacot.

Nyugati szakértői körökben a lehetséges elkövetők között felmerül még Washington szövetségesének, Ukrajnának a neve is, amelynek célja az lehetett, hogy végleg elvágja az északi gázösszeköttetést Oroszország és Európa között.

Aknák, hajók, búvárok

A két narratíva – Moszkva tette vs. Washington vagy egyik szövetségese tette – szöges ellentétben áll egymással. Az elmúlt napokban persze sorra láttak napvilágot olyan sajtóinformációk, amelyek egyik vagy másik forgatókönyvbe illenek bele.

Csak két példa: az amerikai CNN nyugati hírszerzési források alapján azt állította, hogy európai biztonsági szervek orosz hadihajókat észleltek hétfőn és kedden a robbanások közelében. A német Tagesspiegel ugyanakkor egy orosz sajtóhírre hivatkozva arról számolt be, hogy a robbantások előtt egy ilyen támadásra is képes amerikai katonai helikopter körözött a közelben a Balti-tenger felett.

A támadás Bornholm sziget (piros nyíllal jelezve) közelében történt. Forrás: Google Maps
A támadás Bornholm sziget (piros nyíllal jelezve) közelében történt. Forrás: Google Maps

Az elkövetés módjával kapcsolatban is számos feltevés létezik. Az akciót tengeralattjáróval vagy haditengerészeti búvárokkal hajthatták végre, a robbanóanyagot a búvárok a vezetékekre erősíthették, amelyeken óriási lyukak tátonganak. 

Titkosszolgálati körökből származó információk szerint akár egy kis halászcsónak is elég lehetett ahhoz, hogy a robbanószert a helyszínre vigyék. Már hetekkel vagy hónapokkal korábban elhelyezhették a vezetékeknél és csak aktiválásra vártak. Elképzelhető vízalatti drónok vagy hajóról ”lepottyantott” aknák bevetése is, mint ahogy azt sem lehet kizárni, hogy a vezetékeken belül idézték elő a robbanást.

Önmagában természetesen egyik hír vagy elmélet sem bizonyít semmit – ahhoz alapos, hetekig vagy hónapokig tartó, független vizsgálatokra lenne szükség, hogy érdemi bizonyítékok kerüljenek elő a tettesek kilétét illetően.

Egyelőre csak annyi biztos, hogy nem magánakcióról van szó – dühös anarchisták vagy félőrült ámokfutók nem szoktak és nem is tudnak a tenger mélyén robbangatni.

Bennfentesek szerint az elkövető csak ”állami szereplő” lehet – tehát egy olyan szervezet (titkosszolgálat, speciális katonai egység stb.), amely egy állami struktúrán belül és annak védelme alatt működik, és amely használhatja annak kvázi korlátlan erőforrásait.

Szigorúan bizalmas

Az biztos, hogy az akció ”szigorúan bizalmas” volt – az abban részt vevő, arról tudó, azt kitervelő és engedélyező személyek, vezetők nyilván mindent megtettek és megtesznek majd azért, hogy kilétükre soha ne derüljön fény. Ebbe beletartozhat például hamis információk szivárogtatása is a gyanú elterelése érdekében.

Ne felejtsük el, hogy a támadás korántsem a világ egyik rejtett szegletében történt (már ha létezik még ilyen). Feltételezhetően mind a svéd és dán hatóságoknak, mind a NATO-nak, mind Oroszországnak bőséggel rendelkezésre állnak műholdfelvételek és egyéb dokumentumok a hajók, repülők, helikopterek, tengeralattjárók mozgásáról, hosszú időre visszamenőleg. Kérdés, ezekből mi fog nyilvánosságra kerülni.

A vizsgálatok előbb-utóbb alighanem szolgálnak majd konkrétumokkal, megállapítják az elkövetés módját, és akár konkrét gyanút is megfogalmazhatnak a tettes kilétével kapcsolatban.

A fenti okok miatt ugyanakkor nagyon is benne van a pakliban, hogy – mint azt számos történelmi példa mutatja – soha nem fogunk teljesen tisztán látni az ügyben. És sajnos arra is komoly esély van, hogy lesz még hasonló támadás.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív A nagy atomjátszma, avagy a nukleáris csapás nem lehet opció – sem Izraelnek, sem másnak
Wéber Balázs | 2024. október 8. 19:01
Nukleáris fegyvert eddig szerencsére "csak" kétszer vetettek be élesben, mindkét támadás a történelem örök szégyenfoltja marad. Az a politikus vagy egyéb döntéshozó, aki ismét elővenné az atomkártyát a jelenkori háborúkban, a bolondokházába való. Nagyító alatt ezúttal a fegyver, amelynek meg sem szabadott volna születnie.
Szubjektív A nap képe: elképesztő fotót posztolt az egyik magyar kormánytag
Wéber Balázs | 2024. október 8. 11:18
Most végre jó értelemben.
Szubjektív „Mintha fölösleges lett volna az a harc, ami október 23. után volt” – Orbán Balázs kijelentéséről kérdeztük az utca emberét
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. október 5. 09:55
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának és a Fidesz országgyűlési képviselőjének múlt heti kijelentése nagy vihart kavart. Orbán Viktor fő tanácsadója szerint ’56-ból az a tanulság, hogy nem kellene olyan ellenállást tanúsítani a katonai agresszióval szemben, mint amilyet Zelenszkij ukrán elnök tesz. Az utca embere sorozatunkban erről kérdeztük a járókelőket. Videó.
Szubjektív Megnéztük, mi az igazság abból, hogy Szardínián minden olyan lassú
Mester Nándor | 2024. október 5. 05:41
Méretre ez a második legnagyobb sziget a Földközi-tengeren. Igaziból autóval lehet a legjobban bejárni, de ha jól szervezzük, felfedezésére kiváló a vonat és a távolsági busz is. Ugyanúgy igaz vele kapcsolatban, mint más olasz térség esetében: akkor ismerjük meg kicsit jobban, ha nemcsak strandolunk, a templomokat és múzeumokat járjuk vagy a halpiacon bogarászunk, hanem beszélgetünk is a helyiekkel. Nekünk ezekből állt össze a kép, amit most megosztunk a Világjáró legújabb részében.
Szubjektív Ha én lengetem az 56-os lyukas zászlót, akkor tiszás vagyok? - Ez Viszont Privát - videó
Dobos Zoltán – Izsó Márton – Juhász Gábor – Mester Nándor – Vég Márton | 2024. október 4. 19:08
Teljes a káosz a Fővárosi Közgyűlésben, nincs többség Karácsony Gergely mögött, így működőképes marad Budapest? Hányan mennek el a Tisza Párt tüntetésére? Orbán Balázs belegabalyodott az állandó hazudozásba? E témák is előkerültek az Ez Viszont Privát legújabb adásában.
Szubjektív Célbaérés 802 kilométer gyaloglás után – az El Caminóról jelentjük
Bózsó Péter | 2024. október 4. 15:01
Az El Camino több mint egyszerű gyalogtúra: spirituális kaland, utazás önmagunk felé. Az út erdőkön-mezőkön, csendes falvakon, kis- és nagyvárosokon keresztül vezet, Madridtól Santiago de Composteláig. Az utazás 34 nap (ebből mindössze kettő volt pihenőnap) és 802 kilométer gyaloglás után szerencsésen véget ért – most az utolsó szakaszt és a célbaérést meséljük el a Világjáró Extrában!
Szubjektív Esőfutam, túlturizmus, közeledés a célhoz – az El Caminóról jelentjük
Bózsó Péter | 2024. október 3. 14:31
Az El Camino több mint egyszerű gyalogtúra: spirituális kaland, utazás önmagunk felé. Az út erdőkön-mezőkön, csendes falvakon, kis- és nagyvárosokon keresztül vezet, Madridtól Santiago de Composteláig. Az utazás a végéhez közeledik: tartsanak velünk az utolsó szakaszokon is a Világjáró Extrában!
Szubjektív „Eláztam az esőben és megfürödtem a patakban” – az El Caminóról jelentjük
Bózsó Péter | 2024. október 2. 14:49
Az El Camino több mint egyszerű gyalogtúra: spirituális kaland, utazás önmagunk felé. Az út erdőkön-mezőkön, csendes falvakon, kis- és nagyvárosokon keresztül vezet, Madridtól Santiago de Composteláig. Ezekben a hetekben ezt az utat járjuk be és meséljük el. Tartsanak velünk egy újabb szakaszon a Világjáró Extrában!
Szubjektív Guggolós Krisztus, mezítláb zarándok, kenőcs Annának – az El Caminóról jelentjük
Bózsó Péter | 2024. október 1. 14:54
Az El Camino több mint egyszerű gyalogtúra: spirituális kaland, utazás önmagunk felé. Az út erdőkön-mezőkön, csendes falvakon, kis- és nagyvárosokon keresztül vezet, Madridtól Santiago de Composteláig. Ezekben a hetekben ezt az utat járjuk be és meséljük el. Tartsanak velünk egy újabb szakaszon a Világjáró Extrában!
Szubjektív Elképesztő dolgot láttunk a hegytetőről – az El Caminóról jelentjük
Bózsó Péter | 2024. szeptember 30. 13:31
Az El Camino több mint egyszerű gyalogtúra: spirituális kaland, utazás önmagunk felé. Az út erdőkön-mezőkön, csendes falvakon, kis- és nagyvárosokon keresztül vezet, Madridtól Santiago de Composteláig. Ezekben a hetekben ezt az utat járjuk be és meséljük el. Tartsanak velünk egy újabb szakaszon a Világjáró Extrában!
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG