A katonai rádió beszámolója szerint nyolc bombázó repülőgép hajtotta végre a feladatot, amely annyira titkos volt, hogy a pilóták is csak az akció előtt néhány órával értesültek célpontjukról, az észak-koreai együttműködéssel készülő, plutóniummal működő nukleáris létesítményről.
Az izraeli kormányban Ehud Olmert akkori miniszterelnök támogatta az épülő atomreaktor felrobbantását, Ehud Barak védelmi miniszter azonban háború kirobbanásától tartott, ezért próbálta megakadályozni.
A katonai hírszerzés egykori vezetője elmondta a rádióban, hogy Izrael hónapokig készült az akcióra. Utána pedig csak akkor oldódott fel a feszültség a hadvezetés köreiben, amikor a szíriai kormány hivatalos lapja a 2007. szeptember 6-ára virradóra Dir Ezor térségében végrehajtott bevetés utáni reggelen egy elhagyott katonai raktár elleni támadásról beszélt. Ekkor lett egyértelmű, hogy Damaszkusz nem indít megtorló háborút.
Az izraeli miniszterelnök először Amerikával tárgyalt a katonai hírszerzés tudomására jutott építkezésről, mert Jeruzsálem azt szerette volna, ha Washington tesz katonai lépéseket a szíriai nukleáris fegyverkezés ellen.
George W. Bush akkori amerikai elnök azonban azt felelte Olmertnek, hogy diplomáciai lépéseket terveznek az építkezés ellen, amire Olmert azt felelte, hogy akkor Izrael robbantja fel az új atomlétesítményt. Noha köztudott volt az akkori izraeli beavatkozás, Jeruzsálem eddig nem ismerte el, a helyi újságírók rendre külföldi forrásokra hivatkozva szóltak róla.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken. 
