|
| Boris Johnson. EPA/NEIL HALL |
Továbbra is konzervatív kormánya lesz az Egyesült Királyságnak, miután a Brexit-párti kormányfő, Boris Johnson vezette Konzervatív Párt jelentős fölénnyel megnyerte a csütörtöki előrehozott parlamenti választásokat.
Nagy konzervatív többség
A BBC által közölt, csaknem végleges eredmények szerint a toryknak 364 képviselőjük lesz majd a 650 fős alsóházban, 47-tel több, mint a 2017-es előrehozott választások után. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyedül is egyértelmű többségük lesz, azaz nem szorulnak más párt támogatására a törvényjavaslatok elfogadásához.
A Munkáspárt 203 képviselőt delegálhat majd a parlamentbe, 59-cel kevesebbet, mint legutóbb. A liberális demokraták 11 (2017: 12), a Skót Nemzeti Párt 48 (2017: 35), az északír Demokrata Unionista Párt 8 (2017: 10), a walesi Plaid Cymru négy, a Zöldek egy helyet szereztek, míg a Brexit Párt nem kerül be a törvényhozásba.
Történelmi győzelem
A miniszterelnöknek tehát meglesz a szükséges többsége ahhoz, hogy keresztülvigye a törvényhozáson az ősszel Brüsszellel kialkudott új kilépési egyezményt. Ez pedig azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság a jelenlegi határidőig, 2020. január 31-ig kilép az EU-ból - azaz megvalósul a Brexit 3,5 évvel azután, hogy a britek népszavazáson emellett döntöttek.
A BBC kommentárja szerint a választási eredmény történelmi változást jelez, amely újrarajzolja az Egyesült Királyság helyét a világban. A brit közszolgálati adó egyben komoly és történelmi munkáspárti vereségről beszél.
Boris Johnson az eredmények láttán azt mondta, hogy erőteljes felhatalmazást kaptak a Brexit végrehajtására. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére viszont nagyon csalódást keltőnek nevezte a történteket, és bejelentette, hogy a következő választás előtt már nem ő fogja vezetni a pártot.
A hírekre a font 2018 májusa óta nem látott szintre erősödött a dollárral szemben. A befektetők ugyanis úgy vélik, hogy most véget érhet a Brexit körüli bizonytalanság.
Négyszer egymás után
A Konzervatív Párt sorozatban a negyedik választási győzelmét aratta a szigetországban: 2010-ben és 2015-ben David Cameron, 2017-ben Theresa May, most pedig Boris Johnson vezette győzelemre a torykat. A Munkáspárt utoljára 2005-ben nyert választást, akkor még Tony Blair állt a párt élén.
A britek gyakorlatilag négyszer tették le a garast a Brexit mellett az elmúlt öt évben: 2015-ben Cameron nagyrészt a Brexit-referendum tervével nyert választást, 2016-ban a népszavazás kis többséggel ugyan, de a kilépés mellett döntött, 2017-ben a rendezett Brexitet ígérő Theresa May nyert választást, most pedig Boris Johnson győzött a Brexit végrehajtásának ígéretével.
A konzervatívok támogatottsága jelentősen és folyamatosan emelkedett azóta, hogy Johnson idén nyáron átvette a párt és egyben az ország irányítását Theresa Maytől. Júniusban a briteknek csupán 20-25 százaléka szavazott volna erre a pártra.
A Brexit a legfontosabb
Felmérések szerint a britek jelenleg a Brexitet tartják a legnagyobb kihívásnak, ezt követi az egészségügyi rendszer rendbetétele és a bűnözés csökkentése. A gazdasági kérdések csupán a negyedik, a migráció pedig az ötödik helyen áll a fontossági sorrendben.
Johnson a Brexit végrehajtása mellett pontozásos bevándorlási rendszert ígér, növelné a rendőrök számát, javítaná a közbiztonságot és megerősítené az egészségügyet.
Puskaporos hordó
A Brexit ugyanakkor később puskaporos hordónak is bizonyulhat, legalábbis az Egyesült Királyság egysége szempontjából. Gyengülhet ugyanis Észak-Írország kötődése Nagy-Britanniához – az északír unionisták szerint a megállapodás az egyesült Írország várótermébe zárja a régiót –, Skóciában pedig felerősödhetnek a függetlenségi törekvések. (Egy kiszivárgott dokumentum szerint pedig a Brexit után problémák adódhatnak az északír határon az áruforgalom ellenőrzésével.)
A most jelentősen megerősödött Skót Nemzeti Párt már jövőre újabb függetlenségi referendumot szeretne tartani. Az első népszavazásra 2014-ben került sor: akkor a skótok 55-45 százalék arányban az Egyesült Királyságon belül maradásra szavaztak.
A további reakciókat itt olvashatják: Johnson: én nem akartam decemberi választást, de történelmi jelentőségű lett.
Az orosz külügyminiszter nem kér az ENSZ-javaslatokból. 
