A forgalmi adó (áfa) változásai - a múlt év elején 10-ről 14 százalékra emelkedett a kedvezményes áfa - miatt Csehországnak nem sikerült teljesítenie az árstabilitási kritériumot.
Hasonlóan áll Csehország a költségvetési fegyelem terén is. A közkiadások bruttó hazai termékhez viszonyított többlete tavaly ugyancsak magasabb volt a meghatározott három százaléknál. Ez elsősorban annak következménye, hogy a pénzügy tárca a tavalyi mérlegben számolta el az egyházi kárpótlás várható hatását a közkiadásokra. Ezzel a cseh költségvetés tavalyi hiánya öt százalékra emelkedett.
Csehország az Európai Unióba való belépésekor kötelezte el magát, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy mihamarabb tagja lehessen az euróövezetnek is. A csatlakozás konkrét időpontját azonban minden állam maga jelöli ki. Korábban a prágai kormány több céldátumot is megjelölt, de a gazdasági válság következtében három éve olyan döntés született, hogy a továbbiakban ne legyen semmiféle céldátum.
Vezető cseh politikusok és bankárok szerint Csehországnak jelenleg nem is érdeke, hogy gyorsan csatlakozhasson a komoly problémákkal küszködő euróövezethez. A legkorábbi lehetséges dátumként 2020-at emlegetik.
A jegybank és a pénzügyi tárca jelentésében szintén azt javasolja, hogy a kormány továbbra is tartózkodjon bármiféle hivatalos csatlakozási céldátum kijelölésétől.
Csehországban sem lesz egyhamar euró
Az euró bevezetéséhez szükséges négy maastrichti feltételből tavaly Csehország kettőt nem teljesített - derül ki a cseh jegybanknak és a pénzügyminisztériumnak a konvergenciakritériumok teljesítéséről most nyilvánosságra hozott éves jelentéséből.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
