Habár a szeptemberi defláció mértéke elmaradt a várakozásoktól, immár sorozatban az ötödik hónapban csökkent a szigetország fogyasztói árindexe.
Elemzők szerint a vártnál mérsékeltebb árszínvonal-csökkenést elsősorban atomerőművek leállítása okozta energiaár-emelkedésre vezethető vissza, de tartós deflációs nyomás nehezedik a japán gazdaságra.
Maehara Szeidzsi gazdasági miniszter az adatok közzétételét követően újabb monetáris lazításra szólította fel a jegybankot.
"A jegybankok világszerte lazítanak monetáris politikájukon. A japán jegybank februárban egy százalékos inflációs célt határozott meg, de ezt nem sikerült elérni. A folytatódó árindex-esés miatt arra kérem a jegybankot, hogy erőteljesebb monetáris lazítást hajtson végre" - közölte Maehara, aki kinevezése óta részt vesz a monetáris tanács ülésein.
A jegybank legutóbb szeptember közepén vitt véghez ilyen lépést, amikor 10 ezer milliárd jennel növelte eszközvásárlási programját. Elemzők várakozása szerint a japán monetáris tanács jövő heti ülésén újabb 10 ezer milliárdos keretbővítést jelenthet be, részben a politikai nyomás, részben a kedvezőtlen pénzügyi és gazdasági folyamatok miatt.
Mivel a jegybank a 0 és 0,1 százalék közötti sávban lévő alapkamatot már nem tudja csökkenteni, jelenleg az eszközvásárlási program a jegybank legfőbb gazdaságélénkítő eszköze.
Deflációs nyomás: lazítania kellene a japánoknak
Éves összevetésben 0,1 százalékkal csökkent a fogyasztói magárindex szeptemberben Japánban a pénteken közzétett adatok szerint, ami felerősítette az újabb jegybanki monetáris lazítást sürgető hangokat.
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
