Havonta maximum 700 forint lehet az internetadó mértéke – erről nyújt be módosító indítványt a Fidesz. A kormánypárti képviselőcsoport erről azután tájékoztatta az MTI-t, hogy Budapesten tiltakozás volt az internetadó ellen. A Fidesz-frakció jelezte, módosító indítványuk azt is rögzíti majd, hogy idézem: "az adatforgalomra kiterjesztett adót a távközlési szolgáltató cégek fizetik, nem az előfizetők, nem a magánszemélyek".
Az élelmiszeripari felügyeleti díjat is emelnék 2015-ben – ez is szerepel a jövő évi adótörvény-javaslatban. A kereskedők szerint ezt már nem bírja el a szektor, muszáj lesz emelniük az árakat. A termelők, a feldolgozók, a nagykereskedők és a kiskereskedők most is fizetnek felügyeleti díjat, az árbevétel 0,1 százalékát, a pénz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működésére megy.
A GKI-Erste konjunktúra-indexe októberben csaknem elérte idén áprilisi, másfél évtizedes csúcspontját. Az üzleti és fogyasztói várakozások is javultak: a fogyasztók kevésbé tartanak a munkanélküliségtől és az inflációtól. Az építőiparban és a kereskedelemben kevesebb cég tervez áremelést, míg az iparban több.
Két bank, a K&H és a CIB magyar állam elleni devizahiteles keresetét tárgyalja ma a másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla. A CIB ügyében a bíróság első fokon kimondta: a bank szerződéseiben megsértette az arányosság és az átláthatóság elvét azzal, hogy nem szabályozta az áremelés mértékét, az árazási elvek pedig nem voltak nyilvánosak a fogyasztók számára. A K&H első fokon részlegesen nyert: a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a bank 2014. március 15-e és július 19-e közötti egyoldalú szerződésmódosításai tisztességesek voltak.
Az Alkotmánybíróság is tárgyal a devizahiteles indítványokról. A Népszabadság értesülése szerint döntés ma még nem várható.
Sokat bukott a gyenge a forinton Magyarország legnagyobb hitelezője, az amerikai Templeton: a június végi nagyjából 13 milliárd dollárról szeptemberre 12,15 milliárdra csökkent a cég magyar kötvénykitettsége. A visszaesés szinte teljes egészében az árfolyam változásának volt köszönhető, a dollár 227,13-ról 245,13-ig erősödött a forinttal szemben a harmadik negyedévben. Vagyis az amerikai alapkezelő több mint 800 millió dollárt, forintra átszámítva 196 milliárd forintot veszített az árfolyamon.
309 forint körül jár az euró a bankközi devizapiacon, ezzel megtört a másfél hónapos erősödés. A régió megítélésére hatással lehet az ukrán választás eredménye is: Ukrajnában az elnök vezette nyugatbarát erők nyertek. Ez azt jelenti, hogy elhúzódhat az Oroszországgal fennálló konfliktus, maradhatnak a szankciók, ami negatívan hathat mind a lengyel, mind a magyar gazdaságra.
Esnek az európai tőzsdeindexek, miután ismét csökkent a német üzleti hangulatindex. A német gazdaság teljesítményét jelző index októberben az elemzők által várt 104,3 pont helyett 103,2 pontra, 2012 decembere óta a legalacsonyabb szintre csökkent.
Idén nem számíthatnak nyereségre a kukoricatermelők: a sok eső miatt lassan halad a betakarítás, és a szárításért is fizetni kell. További részletek Németh Istvántól, a Magro.hu ügyvezetőjétől.
Ezen a héten változatlan marad a benzin és a gázolaj ára, így számol a GKI Energiakutató. A benzinért 388, míg a gázolajért 399 forintot kell fizetni literenként. Az elmúlt hetekben többször is csökkentek az árak a kutakon.
Még a republikánusok körében is visszaesett. 
