|
| Jól mozgósítanak. Marine Le Pen, a bevándorlás-ellenes Nemzeti Gyűlés vezetője egy prágai választási rendezvényen. EPA/MARTIN DIVISEK |
A német Bertelsmann Alapítvány számára készült közvélemény-kutatás szerint százból mindössze hat választó azonosul egy párttal, idézte a felmérés eredményét a Die Welt.
Sok a protesztszavazó
Minden második szavazó viszont „negatív pártidentitással” bír – ez azt jelenti, hogy teljes egészében elvet egy vagy több pártot.
„Sok polgár már nem egy konkrét párt mellett szavaz, hanem azon pártok ellen, amelyeket leginkább elutasít”
- jelentette ki Robert Vehrkamp, a tanulmány egyik készítője. Ebből az úgynevezett EU-kritikus és szélsőséges politikai erők profitálhatnak. A felmérés szerint a választók tizede már eldöntötte, hogy rájuk fog szavazni, ráadásul ezek a pártok nagy arányban képesek mobilizálni választóikat.
„A populista pártok relatív rövid idő alatt stabil törzsszavazói bázist tudtak felépíteni”
- tette hozzá Vehrkamp. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az extrém és populista pártok elutasítottsága a legnagyobb (52 százalék).
A részvételi arány dönthet
Mivel a radikálisok jobb- és baloldalon is nagyobb számban képesek mozgósítani szavazóikat, mint a centrumpártok, a választási végeredmény és Európa jövője szempontjából döntő jelentőségű lehet a részvételi arány, állítja a kutatás.
A reprezentatív felmérés során összesen több mint 23 ezer választópolgárt kérdeztek meg Magyarországon, Németországban, Franciaországban, Görögországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelországban, Svédországban, Dániában és Spanyolországban.
A Friedrich Ebert Alapítvány tegnap közölt felméréséből pedig az derült ki, hogy minden ötödik német polgár egyértelműen jobboldali-populista nézeteket képvisel, ötből kettő választónál pedig ilyen tendencia figyelhető meg.
Polarizálódik a társadalom
Hasonló trend rajzolódik ki az Európai Parlament utolsó mandátumbecsléséből is: az Európai Néppárt és a szocialisták megroggyanhatnak, a nacionalisták és a zöldek viszont előretörhetnek EP-választáson. A centrumpártok szavazóinak egy része ugyanis a tőlük jobbra és balra álló kisebb pártokhoz vándorol át a jelek szerint.
Összességében egyszerre erősödik az úgynevezett populista-nacionalista, valamint a zöld-újbaloldali-liberális tábor, ami tovább növelheti a társadalmi megosztottságot.
(Kapcsolódó cikk: EP-választás: bukhatnak a nagy pártok, szárnyalhatnak a nacionalisták és a zöldek.)
A leendő miniszterelnök beregszászi találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkijjel. 
