A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének folyamata továbbra is jelentős kockázatokkal terheli a brit gazdaság kilátásait, de ezzel a sokkhatással a monetáris politika nem sokat tud kezdeni.
Már érezni
Mark Carney, a brit jegybank vezetője, aki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) washingtoni rendezvényén szólalt fel, a Bank of England által Londonban kedden ismertetett beszédében kijelentette: a Brexit-folyamat már érezteti hatását a brit reálgazdaságban és a piacokon.
Az EU-tagság megszűnéséhez köthető bizonytalanságok miatt egyes vállalatok már halasztják a kapacitás- és piacbővítési döntéseket, és a vérszegény beruházási tevékenységgel jellemzett, elhúzódó időszak visszafogja a termelékenységjavulás ütemét - mondta a Bank of England kormányzója.
Carney szerint ha a jegybank monetáris tanácsának jelenlegi előrejelzése beválik, 2020-ban a beruházások értéke 20 százalékkal marad majd el attól a szinttől, amelyet a monetáris testület a brit EU-tagságról tavaly nyáron tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás előtt arra az évre valószínűsített.
A font kereskedelmi súlyozású árfolyamindexe hozzávetőleg 20 százalékkal gyengült azóta, hogy a Brexit-folyamat tényleges lehetőséggé vált - fogalmazott beszédében a brit jegybank kormányzója.
Nem fog összejönni az inflációs cél
A fogyasztási oldalon várható dezinflációs sokk egy része még nem mutatkozik - nem utolsósorban azért, mert Nagy-Britannia még nem lépett ki az Európai Unióból -, az inflációs beszűrődés lehetséges csatornáinak zöme azonban már látszik.
Carney szerint ebben a környezetben a nagy-britanniai infláció a következő három évben várhatóan a Bank of England számára a kormány által előírt 2 százalékos célszint felett marad.
A tizenkét havi brit infláció a múlt hónapban a várakozásokat meghaladva 2,9 százalékra gyorsult, és a Bank of England előrejelzése az, hogy októberben átlépi a 3 százalékot.
A brit jegybank több mint egy éve, tavaly augusztus óta 0,25 százalékos mélységi rekordon tartja irányadó kamatát. Legutóbb több mint egy évtizede, 2007 júliusában hajtott végre kamatemelést; alapkamata akkor 5,75 százalékon tetőzött.
Svájc nem képes megvédeni magát egy teljes körű támadás ellen, és növelnie kell a katonai kiadásokat az Oroszország felől érkező növekvő kockázatok miatt. 
