6p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az Öt Csillag Mozgalom egy évtized alatt felforgatta az olasz politikát: a nulláról indulva kormányra került, és leváltotta a politikai elitet. A protesztpárt sikere akár példaként is szolgálhat más országok számára, ahol a hatalom bástyái bevehetetlennek tűnnek. Az amerikai Wired magazin nemrég maratoni hosszúságú riportban mutatta be, mi volt a siker kulcsa, és hogyan irányított a háttérből egy utópista techguru. A következő napokban a riport rövidített változatát közöljük több részben.
Beppe Grillo humorista, politikai aktivista, az Öt Csillag Mozgalom társalapítója. EPA/RICCARDO ANTIMIANI

A 2013-as olasz parlamenti választás napján Paola Nugnes késő estig dolgozott nápolyi irodájában, és nem is figyelte a televíziós közvetítést. Már este kilenc óra volt, amikor befejezte a munkát, és elindult abba a klubba, ahol a többiek az eredményekre vártak.

Amikor belépett az ajtón, a terem szinte felrobbant. Nugnes először nem értette, hogy mi történik. Aztán rájött, hogy mindenki őt ünnepli. Őt, az új szenátort.

Egy fanklubból indult

Nugnes – több száz, hozzá hasonló politikai outsiderrel együtt – az Öt Csillag nevű valami jelöltjeként indult a választáson. Az Öt Csillag egy olyan online jelenség volt, amelynek robbanásszerű, organikus felemelkedése még azokat is sokkolta, akiket beemelt a hatalomba.

A szervezet a kétezres évek közepén még alig volt több, mint a szabadszájú humorista, Beppe Grillo fanklubja. Ebből nőttek ki azok a tiltakozó mozgalmak, amelyek 2009-ben Öt Csillag néven egyesültek. A mozgalom az olasz politikai élet egyik legmeghatározóbb ereje lett, amely undorral fordult el a hagyományos politikától.

Az Öt Csillag nem egy konkrét ideológiát kínált, hanem kíméletlenül ostorozta a jól fizetett, karrierista, társadalomtól elszakadt politikai osztályt – a jobboldalt, a baloldalt és a centrumot egyaránt.

Az irántuk érzett megvetést egy nagy tech-utópista projekttel társította: egy vitafórumként és szavazóhelyként szolgáló platform segítségével az interneten kezdte megvalósítani a közvetlen demokráciát. A hosszú távú cél nem kevesebb volt, minthogy teljes egészében leváltsák a Parlamentet. Addig pedig fokról fokra, székről székre akarták kiszorítani az establishmentet a hatalomból.

Sokkoló siker

Az Öt Csillag tehát a 2013-as választáson robbant be az országos politikába. A szavazatok 25 százalékát szerezte meg, és ezzel egy csapásra a második legerősebb párt lett.

„Sokkolt az egész. Kellett néhány nap, amíg fel tudtam fogni”

- emlékszik vissza a történtekre Elena Fattori molekuláris biológus, akit szintén képviselővé választottak. A mozgalom összesen 160, a politikában gyakorlatilag nulla tapasztalattal rendelkező embert küldhetett a parlamentbe, és akár kormányra is kerülhetett volna, ha összefog a győztes, balközép Demokrata Párttal. Ezt azonban eleve kizárta, így ellenzékbe vonult.

Habár az Öt Csillag öndefiníciója szerint se nem jobb, se nem baloldali mozgalom, sok támogatójuk alapvetően baloldali, és épp azért kötött ki náluk, mert kiábrándult a hagyományos baloldali pártokból. Számukra az Öt Csillag egy kulturális forradalom, egy horizontális mozgalom volt, amely mindenkinek beleszólást biztosított a vezetésbe, aki bejelentkezett a platformra.  

Zöld gyökerek

Ez az Öt Csillag némileg a zöld pártokra emlékeztetett, és azok programjára hajazott a kezdeti öt alapelvük is (innen kapta a nevét a mozgalom):

  • fenntartható közlekedés
  • fenntartható fejlődés
  • mindenkinek hozzáférhető vízellátás
  • univerzális internetelérés
  • ökologizmus.

A legszegényebbeknek járó, havi 780 eurós alapjövedelmet csak később tűzték zászlajukra. (Ezt idén áprilisban vezetik be az országban - a szerk.)

Miután azonban bekerültek a Parlamentbe, szembe kellett nézniük azzal, hogy valahogy viszonyulniuk kell a többi parlamenti párthoz. Mivel csak az ellenzéki szerep jöhetett szóba, végül egy hajóba kerültek egy másik, szintén elitellenes mozgalommal, a Matteo Salvini vezette jobboldali-populista Ligával.

Beteljesült álom

Az Öt Csillag, amelynek szuverenitás-igénye időnként találkozott az EU- és migrációellenes érzelmekkel, a 2018-as parlamenti választáson még a 2013-as eredményét is felülmúlta: a szavazatok több mint 30 százalékát gyűjtötte be, és Olaszország legnagyobb pártja lett. Most már nem mondtak le a kormányzati szerepről, hanem úgy döntöttek, hogy a Ligával partnerségben átveszik az ország irányítását.

Ezzel valóra vált Donald Trump amerikai elnök volt főtanácsadójának, Stephen Bannonnak az álma: kormányra került egy establishment ellenes, baloldali-jobboldali koalíció. Bannon tavaly szeptemberben el is látogatott Rómába, hogy megünnepelje a szövetséget.

A mozgalom egyes tagjai – például Nugnes és Fattori – viszont már nem repestek ennyire az örömtől. Azt látták ugyanis, hogy az Öt Csillag végül egy olyan emberel fogott össze, akit sokan közülük fasisztának tartanak.

Az ember a háttérben

Ekkor kezdtek ráeszmélni arra is – írja a Wired –, hogy a mozgalom fejlődése soha nem volt annyira organikus, mint elsőre látszott.

Az út minden lépését – Grillo blogjának elindítása, az első tüntetések megszervezése, a közvetlen demokráciát biztosító online platform felépítése, majd közeledés a nativista politikához –  pontosan irányította a mozgalom társalapítója, egy, a nyilvánosságtól visszahúzódó cyber utópista: Gianroberto Casaleggio.

A társalapító, aki 2016-ban elhunyt agyrákban, egyike volt azon internetes prófétáknak, akik a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején megjósolták a digitális forradalmat. Szerintük a forradalom le fogja gyalulni a politika, a kormányzás és az újságírás klérusát, és közvetlen részvételen alapuló, decentralizált hálózatokkal helyettesíti azt.

Casaleggio azonban végül – eszmetársaival ellentétben – meg is szervezte a forradalmi erőket, és úgy irányította az állítólag vezető nélküli mozgalmat, hogy eközben szinte észrevétlen maradt. De ki is volt ő valójában, és hogyan volt képes erre?

- Második rész: Egy őrült zseni praktikái
- Harmadik rész: A nagy Nyasgem Nap
- Negyedik rész: A hatalom vonzásában

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kiderült, miért ragaszkodunk a készpénzhez
Herman Bernadett | 2026. szeptember 21. 19:08
A hazai készpénzállomány megállíthatatlanul növekszik: már átlépte a 9400 milliárd forintos határt. A mindennapi vásárlások során egyre kevesebbszer veszik elő a magyarok a papírpénzt, de szeretik felhalmozni. A Magyar Nemzeti Bank azt is elárulta, mely napokon rohanják meg a magyarok az automatákat, és milyen drasztikus átalakulás előtt áll a hazai ATM-hálózat. 
Makro / Külgazdaság A nap képe: előre ivott a kamatdöntésre Varga Mihály?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 17:11
Ha már arra járt, ivott egy Guinnesst. 
Makro / Külgazdaság Mire költsük az uniós pénzeket, ha egyszer végre megkapjuk?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 16:25
Noha a kormány tagjai többször kijelentették, hogy hazahozták az uniós forrásokat, egyelőre sem az újjáépítési források (RRF), sem a kohéziós alapok pénzeit nem kezdték el még utalni. Meddig kell várni és mi lesz ezeknek a forrásoknak a sorsa? Többek között erről beszélt az ATV Start műsorában kollégánk, Király Béla.
Makro / Külgazdaság Mol: még csak előkészítő munka indult az ukrán szénhidrogéntárolóval kapcsolatban
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 15:34
Többéves előkészítő munka kezdődik az ukrán szénhidrogén tárolásával kapcsolatban – tudatta a Mol arra a bejelentésre, hogy kőolajtermékek magyarországi tárolásáról írtak alá memorandumot a Naftohaz vállalattal.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyen felkavarta az állóvizet, üzenete Magyarországnak is szól
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 21. 14:28
Az Európai Unió és Kanada között már tíz éve aláírtak egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, amit azonban nemzeti szinten több tagállam, köztük Magyarország sem ratifikált még. Nekik külön is szólhatott Ursula von der Leyen üzenete, amit az Európai Bizottság elnöke a múlt heti évértékelőjében fogalmazott meg, és amiben Kanadát, mint az EU első lehetséges „társult tagját” hozta szóba – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Makro / Külgazdaság Milliárdos exportkiesést okoznak Ukrajnának az orosz légitámadások
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 13:21
Komoly mértékben visszafogják Ukrajna exportját a kikötői és más kritikus infrastruktúra elleni orosz támadások.
Makro / Külgazdaság Milliárdosok a célkeresztben: így roppantaná meg a magyar elit tőkéjét egy esetleges vagyonadó
Herman Bernadett | 2026. szeptember 21. 11:43
A hazai szupergazdagok vagyona soha nem látott magasságokba emelkedett. A Blochamps Capital legfrissebb szektorelemzése szerint a legfelső egy százalék kezében elképesztő, 52 000 milliárd forintos vagyon összpontosul – ám az állam hiába feni a fogát a vagyonadóra, nem lesz könnyű feladat a behajtása.
Makro / Külgazdaság Elhangzik-e Varga Mihály szájából a várva várt szám?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 10:43
Változatlan kamatszintre számítanak az elemzők a jegybank Monetáris Tanácsának keddi ülése után. A nagy kérdés inkább az, Varga Mihályék változtatnak-e a középtávú inflációs cél jelenlegi, 3 százalékos szintjén?
Makro / Külgazdaság Baka András bejelentette jelöltjét a Legfőbb Ügyészség élére
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 10:22
Szathmáry Zoltánra esett a választás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péterék olyan támogatást találtak ki, ami sehol máshol nincs
Király Béla | 2026. szeptember 21. 05:41
A Magyarországon bevezetett üzemanyagár-támogatás az Európai Unióban bizonyos szempontból unikálisnak számít, sehol máshol nem adnak pénzvisszatérítést magánszemélyeknek úgy, ahogy azt a dízelesek számára Magyar Péterék kitalálták. Egyes szakértők szerint ugyanakkor egyáltalán nem kellene semmilyen támogatást nyújtani az autósoknak, az ellenzéki politikusok viszont még olcsóbb üzemanyagot szeretnének.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG