|
| Temető Jemenben. Fotó: EPA/Yahya Arhab |
Tavaly a síita húszik több ballisztikus rakétával is célba vették a szaúd-arábiai főváros, Rijád körzetét, amire az arab koalíció rengeteg civil, köztük sok gyerek, életét követelő légi csapásokkal válaszolt a húszik által ellenőrzött jemeni területeken.
Harcok és blokád
Elkeseredett harcok folytak a vörös-tengeri kikötővárosért, Hodeidáért is, amelyet a nemzetközileg elismert jemeni kormányt támogató, Szaúd-Arábia vezette arab koalíció júniusban blokád alá vont.
A szemben álló felek között a béketárgyalásokra vonatkozó tapogatózó tárgyalások a nyár végén kezdődtek, ezzel egy időben erősödtek fel viszont a Hodeida környéki harcok is. Az első, Genfbe tervezett szeptemberi konferencia elmaradása után, amelyre a húszik azért nem mentek el, mert nem láttak megfelelő garanciákat a biztonságukra, decemberben végre sor került a tárgyalásokra.
Leállított fegyvereladások
Elemzők szerint a felek mostani kompromisszumkészségét elősegítette, hogy a konfliktus többi, nagyhatalmú szereplője számára sem volt éppen zökkenőmentes a 2018-as év. Szaúd-Arábiára az októberben meggyilkolt ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi nagy port kavart ügye miatt egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedett, és sokan úgy vélik, a gyilkosság mögött maga Mohamed bin Szalmán trónörökös áll.
Az incidens ráirányította a figyelmet más szaúd-arábiai jogsértésekre is, illetve az arab koalíció jemeni szerepvállalására, amelyet emberi jogi szervezetek régóta bíráltak. A nyugati országok, például Norvégia, Németország és Dánia, sorra állították le a Rijádnak szánt fegyvereladást, az éhező jemeni gyerekek képei pedig bejárták a világsajtó egy részét.
Irán helyzetét a Washington által idén újra életbe léptetett szankciók nehezítették. Az iszlám köztársaság a fokozódó pénzügyi nehézségei miatt a térségbeli szövetségeseinek szánt támogatást is csökkenteni kényszerült.
Fogolycsere és tűzszünet
A felek az év végén a svédországi Rimbóban, az ENSZ égisze alatt folytattak megbeszéléseket. A béketárgyalások az elmúlt négy év stagnálásához képest látszólag jelentős áttöréseket hoztak. Megszületett a megállapodás a fogolycseréről, amelyet előreláthatóan január 19-ig végrehajtanak, és aláírták a tűzszünetet Hodeida ügyében is.
A megállapodás szerint a húszik tizennégy napon belül végrehajtják a csapakivonást Hodeida és két másik város, Szalíf és Rász Ísza kikötőjéből a fővárosba vezető út északi részére, a három kikötő pedig a kormányerők fennhatósága alá kerül.
Megint kiújultak a harcok
Rendeződni látszott tehát a helyzet, de egyelőre illúziónak tűnik a béke. Alig száradtak meg ugyanis az aláírások a papíron, máris kiújultak a harcok a kikötőváros külterületein. Válaszul Martin Griffiths, az ENSZ jemeni különmegbízottja a harcolókat a tűzszünet betartására szólította fel, és sürgette a világszervezet megfigyelőinek mihamarabbi érkezését a térségbe a béke helyreállításának érdekében.
A béketárgyalások következő fordulójára az előzetes megállapodás szerint januárban kerül sor. A rend helyreállítása szinte mindenkinek érdekében állna. A kormány végre békében kormányozhatna, de a húsziknak is fontos lenne az egyezség, ugyanis ha nem tudnak számukra kedvező békét kialkudni, meggyengülnek katonailag.
400 ezer gyerek éhezhet
A legfőbb érdekelt maga a civil lakosság. Az eddigi adatok szerint a szárazföldi harcok és légi támadások során 2014 óta legalább 10 ezer ember vesztette életét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Jemenben a halálesetek csaknem 60 százalékának másodlagos oka az éhezés, és nőtt az elégtelen táplálkozás okozta halvaszületések száma is.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2018-as adatai szerint 2018-ban több mint 17 millió jemeni élelmiszerellátása került veszélybe, ez pedig 24 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. A WHO legfrissebb adatai szerint körülbelül 400 ezer gyereket fenyeget éhínség, 10 százalékuk az éhhalál küszöbére érkezett.
Hodeida ostroma következtében is meredeken emelkedett a halottak száma, ugyanis ezen a Vörös-tenger partján fekvő kikötővároson keresztül jut be az országba az élelmiszer-szállítmányok mintegy 70 százaléka. A város blokádja miatt csaknem duplájára nőttek az árak a fekete piacon.
Összességében tehát aligha kétséges, hogy Jemen számára 2018 a humanitárius katasztrófa éve volt.
A fehérorosz KGB nyújtana kezet Ukrajna felé. 
