Új mélypontra süllyedt az Olaf Scholz vezette kormány támogatottsága Németországban, és egyre többen aggódnak a gazdasági helyzet miatt - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
Az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatai szerint a választók csupán 19 százaléka elégedett a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciójának munkájával. Ez 2 százalékpontos csökkenés augusztus elejéhez képest, és a legalacsonyabb érték a 2021 decemberében hivatalba lépett kormány történetében. A kevéssé, vagy egyáltalán nem elégedettek aránya 1 százalékponttal 79 százalékra emelkedett.
A választókorú népességre reprezentatív felmérés szerint a németeket egyre inkább nyomasztja a recesszió szélén egyensúlyozó gazdaság helyzete: míg tavasszal mindössze 7 százalékuk gondolta, hogy a gazdaság állapota az ország legnagyobb gondjai közé tartozik, nyár végén már 28 százalék vélekedett így. Ezzel a gazdaság áll az első helyen a leggyakrabban említett gondok augusztus végi rangsorában. A második a bevándorlás és a menekültügy 26 százalékkal, amely ugyancsak jelentős növekedés az áprilisi 19 százalékhoz képest. Az éghajlatváltozás és a környezetvédelem ügye a harmadik helyre szorult, a tavaszi 26 százalék helyett 18 százalék tartja a kiemelt fontosságúnak.
A kormányzati munka megítélésének romlása és az ország előtt álló kihívások fontossági sorrendjének átalakulása mellett meghatározó trend a legnagyobb ellenzéki erőtől, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt erősödése is. Az ellenzéki párt a szavazatok 22 százalékát szerezné meg, ha a következő vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Ennél magasabb értéket soha nem mértek a Deutschlandtrend-felmérések történetében. A 22 százalék azt is jelenti, hogy az AfD megduplázta táborát a legutóbbi, 2021 szeptemberében tartott Bundestag-választáson elért 10,3 százalékhoz képest.
Az első számú politikai erő a CDU/CSU, amely 29 százalékon áll, jelentősen erősödött a 2021-es választáson elért 24,1 százalékhoz képest. A második helyen álló AfD után az SPD következik, 16 százalékkal, nagymértékben gyengülve a 2021-ben elért 25,7 százalékhoz képest.
A Zöldek 14 százalékon állnak, támogatottságuk nem változott lényegesen a 2021-es 14,8 százalékhoz viszonyítva, az adat mégis gyengülést jelez, mert egy éve, 2022 nyarán még a választók 20-21 százaléka támogatta őket. Az FDP-re 6 százalék szavazna, a liberálisok tábora így nagyjából megfeleződött a 2021-es 11,5 százalékhoz képest.
Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 4 százalékon áll, tovább gyengült a 2021-es Bundestag-választáshoz képest, amelyen 4,9 százalékos eredménnyel az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradt és csak annak révén szerzett képviseletet, hogy jelöltjei három egyéni körzetet megnyertek.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
