A közgazdászok egy része úgy véli, nem teljesen korrektek azok a beszámolók, amelyek újra „Európa beteg emberének” nevezik Németországot. Ezt a címkét először a kilencvenes években kapta meg az ország, amikor a német újraegyesítés gazdasági következményei jelentkezni kezdtek. A CNBC amerikai gazdasági televízió online verziójának nyilatkozó szakértők szerint, ha mutatkoznak is - a Magyarország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító - Németországon a betegség jelei, ennek egészen más okai vannak, mint akkor.
Rövid és hosszú távú gondok
A Nemzetközi Valutalap (IMF) előrejelzése szerint a német gazdaság idén zsugorodni fog, a legrosszabb teljesítményt fogja nyújtani a világ legfejlettebb országai, a G7 összehasonlításában. Ugyanakkor a foglalkoztatás rekordszinten van és rengeteg a betöltetlen állás, ami az újraegyesítés utáni gazdaságra kevésbé volt igaz. Ráadásul akkor a keletnémet márkát kedvezményesen lehetett átváltani a sokkal nagyobb értéket képviselő nyugatnémet márkára, ez pedig óriási, lényegében fedezetlen keresletet és inflációt eredményezett.
Hasonló tényezők most nem merülnek fel, ezért nem jogos a régi jelző visszahozatala – véli Holger Schmieding, a Berenberg Economics kutatóintézet vezető elemzője. Stefan Kooths, a Kiel Institute for World Economy igazgatója szerint pedig külön kell választani a mostani rövid és hosszú távú gondokat.
Az előbbiek a gazdaság ciklikus fejlődését tükrözik. Kína újranyitása a merev lezárásokkal és ezzel a gazdaság működésének akadályozásával járó zérócovid-politika után csalódást keltő volt. Ez minden olyan országban éreztette a hatását, amelynek erős a feldolgozóipara. Így a nagy német exportágazatokat, köztük az autógyártást és a vegyipart is érzékenyen érintette – mondja Carsten Brzeski, az ING Research eurózónával foglalkozó vezető munkatársa. Ennek lett a következménye, hogy évtizedek óta először 2022 májusában 1 milliárd dolláros (mostani árfolyamon mintegy 355 milliárd forintos) deficitet mutatott a német külkereskedelem mérlege. Később visszatért a többlet, de a növekedés lassúnak mondható. A Kínába irányuló kivitel például idén júniusban 5,9 százalékkal maradt el a májusitól.
Nyugdíjkérdés válasz nélkül
A hosszú távú bajok strukturálisak. Németországnak csökkentenie kellene a vállalati adókat, a bürokráciát, azaz gyorsítania kellene az engedélyezési eljárásokat és többet kellene fordítania az útjaira, a hídjaira, a digitális infrastruktúrájára. Jobb iskolákra és mindenekelőtt versenyképes energiaárakra lenne szüksége – mondja Jörg Krämer, a Commerzbank vezető elemzője.
Nincs a kormány előtt egy átfogó, összefüggő reformcsomag, ami választ ígérne ezekre a hiányosságokra. A legnagyobb hosszú távú gond azonban a lakosság elöregedése. A ledolgozott órák száma 1991 óta csökken és a Kiel Institute azt jósolja, hogy ez megállíthatatlanul folytatódik. Ráadásul Németországban él a legnagyobb létszámú nyugdíjas korosztály Európában, erre a problémára pedig egyelőre nincs válasz.
A keleti nyitás bukása még nagyon hat
Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, egy csapásra romba dőlt a több évtizeden át működő keleti nyitás politikája. Ennek lényege az a koncepció volt, hogy az oroszokat a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokkal kell kulturált viselkedésre szorítani. A kölcsönös előnyök jegyében Németország biztos piaca volt az orosz energiának. Kedvező árával jelentősen hozzájárult a német vállatok jó versenyképességéhez.
Ezt a képletet nem lehet egyik évről a másikra felváltani valami mással. Az ország energiastratégiája 2050-ig szól. Első lépésben 2030-ig az elsődleges energiafogyasztást akarják mérsékelni. Az ország még működő három atomerőművét áprilisban leállították, hogy minimálisra csökkentsék a balesetek kockázatát. Ugyanakkor környezetvédők úgy vélik, hogy ez korai volt. Az orosz gázszállítások hiányában ugyanis széntüzelésű erőművekkel kell pótolni a hiányzó elektromos energiát. Ezért olyan drága lett az áram, hogy a német vállalatok egy része az ország elhagyását is tervbe vette. Azokról a cégekről van szó, amelyek globálisan jól működnek, de hazájukban küszködnek a magas energiaárakkal.
Németország már nem az európai gazdaság motorja, legalábbis ami a növekedés pörgetését illeti, nem az – vélik a CNBC-nek nyilatkozó szakértők. Brzeski szerint azonban nem mondhatjuk, hogy „Európa beteg embere” lenne. A betegség tünetei, amelyek a német gazdaságon és társadalmon látszanak, ugyanúgy sújtanak más európai gazdaságokat is. Csak Németországban sokkal feltűnőbbek a bajok.
Szerint Donald Tusk újabb támadást indított Magyarország ellen. 
