A németországi politikai osztályt megdöbbentették a „YouGov” múlt pénteken közzétett közvélemény-kutatásának eredményei, miszerint a német választók 20 százaléka a populista, oroszbarát jobboldali AfD pártra (Alternatíva Németországnak) adná voksát, ezzel a CDU (28 százalék) mögött a második legerősebb párt lett. A köztársaság keleti részén az AfD vált vezető erővé.
Kétségtelen, hogy politikai földrengésről van szó.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (belső elhárítás) által „feltételezett jobboldali szélsőségesnek” minősített AfD gyors megerősödése miatt heves vita robbant ki a politikai osztályban ennek okairól.
Népszerűtlenné váló koalíciós kormány
A 2021-es általános választásokon az SPD még 25,7 százalékot, az FDP 11,5 százalékot, a Zöld Párt pedig 14,8 százalékot szerzett. Ez mára az SPD esetében 19, az FDP esetében pedig 7 százalékra olvadt. A koalíciónak az elmúlt 18 hónap alatti rohamos lecsúszása politikai bizonytalanságokat okoz egy olyan helyzetben, amikor a gazdaság recesszióba süllyedt, az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, miközben az euroszkeptikus - egyben az egész szélsőjobboldalt lefedő - AfD rohamosan nyer teret.
A lakosság egyre nagyobb hányada érzi úgy, hogy érdekei nincsenek képviselve.
A ZDF politikai barométere a múlt hónapban állapította meg, hogy a megkérdezettek 51 százaléka rossznak tartja a szövetségi kormány munkáját. Egy másik felmérés szerint a németek 79 százaléka gondolja úgy, hogy a koalíciós kormány a klímavédelmi politikájában nem veszi figyelembe az állampolgárok anyagi lehetőségeit. A polgárok mindössze 23 százalékuk tartja erős vezetőnek Olaf Scholz kancellárt.
Európai példák
A kialakuló helyzetben a CDU komoly válaszút előtt áll: az SPD-vel való „nagykoalícióhoz” való visszatéréshez nincs kedvük, tekintettel a 2005-2009-es, valamint a 2013-2021-es kancellári időszak silány eredményeire Angela Merkel vezetésével. Az alternatíva a populista jobboldali AfD-vel való koalíció, ami elképzelhető, hogy valamikor elkerülhetetlenné válhat.
Valójában az európai politikában ez utóbbi a jelenlegi trend – a populista jobboldal kormányba bevonásával. Nemrég ez Svédországban történt meg, most pedig Finnországban. A lényeg az, hogy az AfD most lendületben van, és a 20 százalékos üvegplafon áttörésével egyre nehezebb lesz a centrista pártok számára kizárni őket, mint koalíciós partnert.
A migráció gyúanyaga
A beköszöntött németországi recesszió mellett a bevándorlás egy másik kérdés, amely hozzájárul az AfD támogatói bázisának látványos erősödéséhez. A hivatalos adatok szerint Németországban 80 százalékkal nőtt a menedékkérelmek száma 2023 januárja és márciusa között az előző év azonos időszakához képest.
Mindaddig azonban, amíg az SPD-s szövetségi belügyminiszter nem hajlandó, csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végezni a német határokon, és amíg a migránsok akadálytalan beáramlása növeli a lakáshiányt, gyengíti a belső biztonságot és szorongatja az egészségbiztosítók és az önkormányzatok finanszírozási igényeit, az AfD masszívan profitál belőle.
Két másik, a közvéleményt izgató probléma: Scholz kancellár Ukrajnának nyújtott támogatásának elutasítása és energiapolitikája miatti harag.
Scholz és az SPD mára egyértelműen Ukrajna oldalára állt, ez pedig megosztja az embereket, különösen Kelet-Németországban. Az Oroszországgal való kapcsolatok javítását hirdető AfD abból a tényből profitál, hogy a németek körülbelül egyharmada nem ért egyet Scholz Ukrajna/Oroszország politikájával.
Például a legutóbbi felmérésben a válaszadók mindössze 28 százaléka támogatta német vadászrepülőgépek Ukrajnába szállítását. A diplomácia szerepének erősítésére vonatkozó felhívás erősödik: a válaszadók 55 százaléka szerint fokozni kell a berlini kormány azon próbálkozásait, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek a harcok befejezéséről.
A Zöldek válsága
Az AfD szépen profitál a Zöldek mély válságából is, amelyek hírnevét többek között egy nepotizmus-botrány tépázza. Emellett a Zöldek meggondolatlanul kényszerítették az országot az atomenergiáról való leválásra, ami a választók körében negatív visszhangot vált ki. Botrányosra sikerült a Zöldek azon törvénye is, amely arra kötelezi a háztulajdonosokat, hogy jövő januártól olajról és gázról fűtési rendszerüket hőszivattyús rendszerre váltsák át, mivel a háztartások költségei potenciálisan bénítóak – 20 ezer és 50 ezer euró között mozognak, a ház méretétől függően. A szegényebb háztulajdonosok többnyire alsó középosztálybeliek, és történetesen ők a választók azon része is, amely a legnyitottabb a szélsőjobb felé.
A belátható jövőben a várakozások szerint az AfD egyre stabilabb pozíciót foglal el a német politikai színtéren, akárcsak a nemzetközi izolációra törekvő „MAGA republikánusok” az Egyesült Államokban. A német koalíciós kormányzatnak le kell nyelnie a békát: a választók egy jelentős kisebbségét nem hatja meg sem a zöld politika, sem Ukrajna támogatása.
Tartotta a lépést a magyarországi újautópiac bővülésével a Toyota az idén az első háromnegyed évben. 
