6p

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A második legnépszerűbb párttá vált az Alternatíva Németországért: a németek csaknem ötöde ma már rá adná voksát. Az AfD Kelet-Németországban hagyományosan erős, a jelenlegi kormány bénázása pedig országosan is a malmára hajtja a vizet. Nagyító alatt Németország legvitatottabb pártjának előretörése.

Első látásra igencsak meglepő eredményről számolt be múlt hét pénteken a német közszolgálati televízió (ARD) Deutschlandtrend című közvéleménykutatása.

Behozták az SPD-t

Eszerint az Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága rekordmagasságba, a május eleji 16-ról 18 százalékra nőtt –  ilyen jó eredményt eddig csak egyszer, 2018 szeptemberében ért el a párt a kutatás kezdete óta.

Ezzel már a második legnépszerűbb politikai erő holtversenyben a kormánykoalíciót vezető Német Szociáldemokrata Párttal (SPD), és jócskán megelőzi a másik két kormányzó pártot, a mélyrepülésben lévő Zöldeket (15 százalék) és a stagnáló liberálisokat (7 százalék).

Előtte – igaz, nem kis távolságban – most már csak a 16 év után ellenzékbe szoruló CDU/CSU-szövetség áll: a jobbközép pártra a választópolgárok 29 százaléka adná a voksát.

Az AfD jelentősen erősödött az elmúlt egy évben, hiszen a 2021 őszi parlamenti választásokon még csak 10 százalékot szerzett, és még tavaly nyáron is csupán 11 százalék körül állt. De minek tudható be a látványos felfutás, és miért pont most történik mindez?  Ezekre a kérdésekre többféle magyarázat létezik, attól is függően, hogy minek tekintjük a mindössze 10 éves múltra visszatekintő AFD-t.

Elemzők egy része szélsőjobboldalinak és/vagy jobboldali populistának tartja, a párt ezzel szemben konzervatív-liberális, a német érdekeket képviselő erőként definiálja magát.

2021 márciusában a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal „szélsőjobboldali gyanús” szervezetnek minősítette a pártot, és ezáltal lehetővé tette megfigyelését titkosszolgálati eszközökkel. A döntést megalapozó jelentésben jogászok és szakértők számos bizonyítékot mutattak be „a szabad és demokratikus alaprend feltételezett megsértésére.” A döntést a kölni közigazgatási bíróság első fokon megerősítette egy évvel később, az AfD viszont fellebbezett. Az ügy jelenleg a münsteri másodfokú közigazgatási bíróság előtt van.    

Protesztpárt vagy több annál?

A pártot Alice Weidellel közösen vezető Tino Chrupalla szerint az AfD „nem csupán protesztpárt”, egyre több német választja őket meggyőződésből. Úgy véli, az embereknek kezd elegük lenni a jelenlegi kormányból, főleg a Zöldekből.

Az AfD két arca, egyben társelnöke: Alice Weidel és Tino Chrupalla. Fotó: Wikipédia/Sandro Halank, Steffen Prößdorf
Az AfD két arca, egyben társelnöke: Alice Weidel és Tino Chrupalla. Fotó: Wikipédia/Sandro Halank, Steffen Prößdorf

„A polgárok látják, hova vezet a Zöldek értékvezérelt politikája: gazdasági háborúhoz, dráguláshoz és az ipar leépítéséhez”, mondta a 48 éves politikus többek között az Oroszország elleni szankciókra, az energia drágulására és a korábbi évekhez képest összességében magas inflációra utalva (Németországban 7,2 százalék volt ez az érték éves szinten idén áprilisban).

Támogatóik kétharmada a bevándorlást nevezte meg az egyik olyan fő témának, ami miatt rájuk adná a voksát (az AfD hagyományosan bevándorlásellenes nézeteket hangoztat). Ezt követte az energia-, a környezet- és a klímapolitika.

A kutatás szerint ugyanakkor a párt protesztkaraktere az erősebb: a megkérdezett AfD-választók kétharmada azért szavazna rájuk, mert csalódott a többi pártban, és mindössze egyharmaduk voksolna rájuk meggyőződésből.

Az AfD egyébként különösen Kelet-Németországban népszerű, Szászországban és Türingiában már a 2021-es Bundestag-választást is megnyerte. (Bár jövőre itt tartományi választások lesznek, hatalomra aligha kerülhet, mivel egyetlen más parlamenti párt sem fogna össze vele.)

A kedveltség egyik oka, hogy az egykori NDK-ban nincsenek olyan erős pártkötődések a társadalomban, mint Nyugat-Németországban, másrészt a keletnémetek az átlagnál jobban elutasítják a bevándorlást, Ukrajna esetleges NATO-tagságát vagy például a Covid-korlátozásokat – nagyjából ezt vallja az AfD is.

Mélyrepülésben a Scholz-kormány

A jelenlegi kormánykoalíció népszerűtlensége ugyanakkor országosan is az AfD malmára hajtja a vizet. A baloldali-zöld-liberális kormány munkájával a választók mindössze 20 százaléka „elégedett” vagy „nagyon elégedett”, ami nyolc százalékpontos mínusz májushoz képest, és messze a legalacsonyabb érték a koalíció kezdete, 2021 decembere óta. 79 százalék pedig „az inkább nem elégedett” vagy „abszolút nem elégedett” választ adta a kérdésre.

A választók többsége (84 százalék) úgy véli, hogy Olaf Scholz kancellárnak határozottabban kellene kormányoznia, és nagyjából ugyanennyien gondolják úgy, hogy a kormány túl lassan reagál a problémákra.

Kétharmaduk pedig attól tart, hogy a környezetkímélő fűtési módokra történő átállást célzó intézkedések anyagilag „túl sokat követelnek majd tőlük”, azaz jelentősen növelik a rezsiköltségeiket.

Összességében a választók kétharmada gondolja úgy, hogy az ország vezetése nincs jó kezekben.

Elszakadtak a valóságtól

A német politikai elitet mindenesetre sokkolta az AfD csúcsra pörgő népszerűsége. Egy része elismerte, hogy ebben a saját politikájuk is hibás.     

Bijan Djir-Sarai, a liberálisok főtitkára megrázónak nevezte az AfD rekorderedményét, amely miatt „minden demokratikus pártnak önkritikát kell gyakorolnia”.

Szerinte vissza kell nyerni a frusztrált és most az AfD-hez átpártolt szavazókat, ehhez viszont az szükséges, hogy a politika és törvényhozás komolyan vegye az emberek aggodalmait, és „ne szakadjon el attól a valóságtól, amiben élnek.”

„Ez az összes demokratát fel kell hogy ébressze. Az összeset. Mindannyian felelünk azért, hogy ez a helyzet gyorsan megváltozzon”, írta Serap Güler, a CDU képviselője Twitteren. A szintén CDU-s Norbert Röttgen is riasztónak tartja az eredményt. Szerinte a CDU/CSU-nak önkritikusan fel kell tennie a kérdést, hogy miért nem profitál érdemben a kormánnyal szembeni nagy elégedetlenségből.          

Még keményebben fogalmazott Lilly Baludszun politikai tanácsadó, az SPD fiatal generációjának a tagja.

„A mi embereink pártolnak át az AfD-hez, azok, akikért politizálunk. A legtöbbjük nem azért választja az AfD-t, mert jobboldali, hanem azért, mert mi nem végezzük jól a dolgunkat, és nem kommunikálunk őszintén az emberekkel. Változásra van szükség.”

A Nagyító korábbi cikkei itt érhetők el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Matolcsy György alelnöke is távozik, de már meg is van az utódja
Privátbankár.hu | 2025. április 18. 15:23
A hatéves mandátuma végével búcsúzó Patai Mihály megüresedett helyére Kurali Zoltán került.
Makro / Külgazdaság Kormányinfó: Nagy Márton fontos bejelentést tett – jó hír jöhet május végén?
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 17:51
Lezajlott a húsvét előtti Kormányinfó, jöhet újabb árrésstop is. 
Makro / Külgazdaság Megint vágott a kamatokon az EKB
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 14:46
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Horváth Gábor: Szűk a mozgástér, de a magyar költségvetési politika jó irányba tart
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 08:03
A Költségvetési Tanács elnöke szerint a magyar gazdaságpolitika továbbra is stabil.
Makro / Külgazdaság Megörült az árrésstopnak? Ezt tudnia kell!
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 07:41
Bejött, de hamarosan kilőhetnek az árak.
Makro / Külgazdaság Már nem vagyunk rekorderek – de ennek most örülni kell
Csabai Károly | 2025. április 17. 06:03
A márciusi jelentős hazai inflációlassulás megtette a hatását. Szemben februárral, a múlt hónapban már nem Magyarországon volt az Európai Unió 27 tagállama közül a legmagasabb az éves fogyasztói árindex, Lengyelországban és Romániában is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk – derül ki a Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Mivel pedig a Magyar Nemzeti Bank nem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok rangsorában is sikerült előrébb lépnünk.
Makro / Külgazdaság Vége az áresésnek, nem lesz olcsóbb a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 16. 10:20
Csütörtökön ezúttal nem változnak a hazai üzemanyagárak sem a benzin, sem pedig a gázolaj tekintetében.
Makro / Külgazdaság Nőni kezdett a bankok feketelistája
Privátbankár.hu | 2025. április 16. 07:23
Hosszú évek óta tartó rövidülés után márciusban nőni kezdett a KHR-ben nyilvántartott lakossági mulasztások száma.
Makro / Külgazdaság Köszönjük, Trump: Magyarország lehet a vámháború egyik legnagyobb vesztese
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 16:59
Ha az autóipart nézzük. Svédország és Szlovákia mellett. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihály kezdeményezi az MNB alapítványainak megszüntetését
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 13:37
Törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG