Első látásra igencsak meglepő eredményről számolt be múlt hét pénteken a német közszolgálati televízió (ARD) Deutschlandtrend című közvéleménykutatása.
Behozták az SPD-t
Eszerint az Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága rekordmagasságba, a május eleji 16-ról 18 százalékra nőtt – ilyen jó eredményt eddig csak egyszer, 2018 szeptemberében ért el a párt a kutatás kezdete óta.
Ezzel már a második legnépszerűbb politikai erő holtversenyben a kormánykoalíciót vezető Német Szociáldemokrata Párttal (SPD), és jócskán megelőzi a másik két kormányzó pártot, a mélyrepülésben lévő Zöldeket (15 százalék) és a stagnáló liberálisokat (7 százalék).
Előtte – igaz, nem kis távolságban – most már csak a 16 év után ellenzékbe szoruló CDU/CSU-szövetség áll: a jobbközép pártra a választópolgárok 29 százaléka adná a voksát.
Az AfD jelentősen erősödött az elmúlt egy évben, hiszen a 2021 őszi parlamenti választásokon még csak 10 százalékot szerzett, és még tavaly nyáron is csupán 11 százalék körül állt. De minek tudható be a látványos felfutás, és miért pont most történik mindez? Ezekre a kérdésekre többféle magyarázat létezik, attól is függően, hogy minek tekintjük a mindössze 10 éves múltra visszatekintő AFD-t.
Elemzők egy része szélsőjobboldalinak és/vagy jobboldali populistának tartja, a párt ezzel szemben konzervatív-liberális, a német érdekeket képviselő erőként definiálja magát.
2021 márciusában a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal „szélsőjobboldali gyanús” szervezetnek minősítette a pártot, és ezáltal lehetővé tette megfigyelését titkosszolgálati eszközökkel. A döntést megalapozó jelentésben jogászok és szakértők számos bizonyítékot mutattak be „a szabad és demokratikus alaprend feltételezett megsértésére.” A döntést a kölni közigazgatási bíróság első fokon megerősítette egy évvel később, az AfD viszont fellebbezett. Az ügy jelenleg a münsteri másodfokú közigazgatási bíróság előtt van.
Protesztpárt vagy több annál?
A pártot Alice Weidellel közösen vezető Tino Chrupalla szerint az AfD „nem csupán protesztpárt”, egyre több német választja őket meggyőződésből. Úgy véli, az embereknek kezd elegük lenni a jelenlegi kormányból, főleg a Zöldekből.
„A polgárok látják, hova vezet a Zöldek értékvezérelt politikája: gazdasági háborúhoz, dráguláshoz és az ipar leépítéséhez”, mondta a 48 éves politikus többek között az Oroszország elleni szankciókra, az energia drágulására és a korábbi évekhez képest összességében magas inflációra utalva (Németországban 7,2 százalék volt ez az érték éves szinten idén áprilisban).
Támogatóik kétharmada a bevándorlást nevezte meg az egyik olyan fő témának, ami miatt rájuk adná a voksát (az AfD hagyományosan bevándorlásellenes nézeteket hangoztat). Ezt követte az energia-, a környezet- és a klímapolitika.
A kutatás szerint ugyanakkor a párt protesztkaraktere az erősebb: a megkérdezett AfD-választók kétharmada azért szavazna rájuk, mert csalódott a többi pártban, és mindössze egyharmaduk voksolna rájuk meggyőződésből.
Az AfD egyébként különösen Kelet-Németországban népszerű, Szászországban és Türingiában már a 2021-es Bundestag-választást is megnyerte. (Bár jövőre itt tartományi választások lesznek, hatalomra aligha kerülhet, mivel egyetlen más parlamenti párt sem fogna össze vele.)
A kedveltség egyik oka, hogy az egykori NDK-ban nincsenek olyan erős pártkötődések a társadalomban, mint Nyugat-Németországban, másrészt a keletnémetek az átlagnál jobban elutasítják a bevándorlást, Ukrajna esetleges NATO-tagságát vagy például a Covid-korlátozásokat – nagyjából ezt vallja az AfD is.
Mélyrepülésben a Scholz-kormány
A jelenlegi kormánykoalíció népszerűtlensége ugyanakkor országosan is az AfD malmára hajtja a vizet. A baloldali-zöld-liberális kormány munkájával a választók mindössze 20 százaléka „elégedett” vagy „nagyon elégedett”, ami nyolc százalékpontos mínusz májushoz képest, és messze a legalacsonyabb érték a koalíció kezdete, 2021 decembere óta. 79 százalék pedig „az inkább nem elégedett” vagy „abszolút nem elégedett” választ adta a kérdésre.
A választók többsége (84 százalék) úgy véli, hogy Olaf Scholz kancellárnak határozottabban kellene kormányoznia, és nagyjából ugyanennyien gondolják úgy, hogy a kormány túl lassan reagál a problémákra.
Kétharmaduk pedig attól tart, hogy a környezetkímélő fűtési módokra történő átállást célzó intézkedések anyagilag „túl sokat követelnek majd tőlük”, azaz jelentősen növelik a rezsiköltségeiket.
Összességében a választók kétharmada gondolja úgy, hogy az ország vezetése nincs jó kezekben.
Elszakadtak a valóságtól
A német politikai elitet mindenesetre sokkolta az AfD csúcsra pörgő népszerűsége. Egy része elismerte, hogy ebben a saját politikájuk is hibás.
Bijan Djir-Sarai, a liberálisok főtitkára megrázónak nevezte az AfD rekorderedményét, amely miatt „minden demokratikus pártnak önkritikát kell gyakorolnia”.
Szerinte vissza kell nyerni a frusztrált és most az AfD-hez átpártolt szavazókat, ehhez viszont az szükséges, hogy a politika és törvényhozás komolyan vegye az emberek aggodalmait, és „ne szakadjon el attól a valóságtól, amiben élnek.”
„Ez az összes demokratát fel kell hogy ébressze. Az összeset. Mindannyian felelünk azért, hogy ez a helyzet gyorsan megváltozzon”, írta Serap Güler, a CDU képviselője Twitteren. A szintén CDU-s Norbert Röttgen is riasztónak tartja az eredményt. Szerinte a CDU/CSU-nak önkritikusan fel kell tennie a kérdést, hogy miért nem profitál érdemben a kormánnyal szembeni nagy elégedetlenségből.
Még keményebben fogalmazott Lilly Baludszun politikai tanácsadó, az SPD fiatal generációjának a tagja.
„A mi embereink pártolnak át az AfD-hez, azok, akikért politizálunk. A legtöbbjük nem azért választja az AfD-t, mert jobboldali, hanem azért, mert mi nem végezzük jól a dolgunkat, és nem kommunikálunk őszintén az emberekkel. Változásra van szükség.”
A Nagyító korábbi cikkei itt érhetők el.
