Bajban vannak a német kormánypártok, különösen Kelet-Németországban – derül ki az INSA közvéleménykutató-intézet vasárnap nyilvánosságra hozott felméréséből.
Kormánypártok le, ellenzék fel
A Bild am Sonntagnak készült kutatás szerint a kormánykoalíciót vezető szociáldemokraták (SPD) a voksok mindössze 20 százalékára számíthatnának, ha most lennének a választások. A balközép párt a 2021 őszi szövetségi parlamenti (Bundestag) választásokon még 25,7 százalékon végzett, de kormányzása első évében mintegy hat százalékpontot veszített a népszerűségéből, és az azóta is a 20 százalék körüli szinten mozog.
Csökkent a kedveltsége a szintén kormányzó liberálisoknak is: az FDP 2021-ben 11,5 százalékot kapott, jelenleg viszont a választóknak csak a 9 százaléka szavazná rá. Ezzel mindössze az ötödik helyen állnak az országos rangsorban.
Nincsenek jó passzban a szintén kormányon lévő Zöldek sem: a 2021-ben 14,8 százalékon végző ökopárt tavaly nyárig ugyan 23 százalékig erősödött, azóta azonban zuhanórepülésben van.
A mostani felmérés szerint csupán 14 százalékon áll – azaz szűk egy év alatt csaknem 10 (!) százalékpontot bukott.
A kormányzó pártokkal ellentétben a két fő ellenzéki erő izmosodott: a 2021-ben 24 százalékot szerző és így a hatalomból 16 év után kieső CDU/CSU most a szavazatok 28 százalékát kaparintaná meg, és ezzel toronymagasan nyerné a választásokat. A jobbközép pártszövetségnek tehát jót tett, hogy 2022. januárban az elődjeinél konzervatívabb Friedrich Merz vette át a CDU irányítását.
Még a CDU/CSU-nál is jobban erősödött azonban a tőle jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD): a 2021-ben 10 százalékon végző pártra ma már a németek 16 százaléka adná a voksát.
Sőt, Kelet-Németországban már az AfD a legerősebb politikai erő: 26 százalékos támogatottságával megelőzi a CDU/CSU-t (23 százalék) és az SPD-t (20 százalék) is.
Az alábbi ábrán, amely az elmúlt egy év közvéleménykutatásait összegzi, jól látszik a Zöldek zuhanórepülése, valamint az AfD előretörése:
Miért zuhannak a Zöldek?
De mi áll mindennek a hátterében?
Ami a Zöldeket illeti, a baloldali-liberális ökopárt az elmúlt évek trendipártja volt, a klímaváltozás elleni szlogenjeivel különösen a fiatalabb korosztályokat nyerte meg magának. Ennek megkoronázásaként került be 2021-ben – 16 év szünet után – ismét a szövetségi kormányba, és tartományi szinten is komoly hatalmi tényezővé vált: a 16 tartományi kormány közül 11-nek a részese, elsősorban Nyugat-Németországban.
A mostani mélyrepülés hátterében egyrészt olyan, általuk felkarolt projektek állnak, mint a belsőégésű motorok betiltása (2035-től nem lehetne majd ilyen hajtású új autókat forgalomba hozni az EU-ban) vagy az úgynevezett fűtési tilalom (2024-től Németországban a családi házakba beépítendő új fűtési rendszereknek legalább 65 százalékban megújuló energiára kellene támaszkodniuk).
Bár az intézkedések alapvetően jó célt, az üvegházhatású gázok csökkentését és így a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálják, enyhén szólva sem népszerűek.
„A Zöldek a polgárok idegeire mennek a törvényjavaslataikkal a lakhatást és a mobilitást tekintve” – írta elemzésében a Die Welt. Sokan úgy érzik, hogy a politika ezzel túlságosan beleszól a magánszférába.
A fűtésre vonatkozó korlátozást, amelyről a kormánypártok március végén már megegyeztek és amely gyakorlatilag megtiltja az olaj- és gázfűtések kiépítését, az emberek mintegy 80 százaléka, Kelet-Németországban pedig a 90 százaléka elutasítja. Attól tartanak ugyanis, hogy emiatt (tovább) növekednek majd a fűtési költségeik.
A Zöldek zuhanásában nagy szerepe lehet Robert Habeck alkancellárnak, zöldpárti gazdasági miniszternek is, akinek a kedveltsége szintén erősen csökkent a közelmúltban – jelenleg már csak a megkérdezettek 30 százaléka elégedett a miniszteri munkájával.
Habeck megítélésének a fűtési korlátozáson túl nem tett jót a Graichen-ügy sem: államtitkára, Patrick Graichen annak ellenére vett részt a Német Energiaügynökség új vezetőjének, Michael Schaefernek a kiválasztásában, hogy nevezett személy a saját esküvői tanúja.
És persze a szintén zöldpárti külügyminiszter, Annalena Baerbock sem élvez feltétlen bizalmat társadalmi szinten: a mindössze 42 éves politikus a 6.-ról a 10. helyre csúszott vissza tavasszal az INSA kedveltségi rangsorában.
És miért erősödik az AfD?
Miközben a Zöldek nehéz hónapokon mennek keresztül, az AfD látványosan előretört az elmúlt szűk egy évben. Ha a trend kitart, akkor Kelet-Németországban jelentős átrendeződések lehetnek hatalmi szinten, hiszen jövőre Brandenburgban, Szászországban és Türingiában is tartományi választások lesznek.
Utóbbi két tartományban az AfD már a 2021-es Bundestag-választáson a legerősebb pártnak bizonyult.
A feltételes mód ugyanakkor indokolt, hiszen egyetlen más parlamenti erő sem akar kormányra lépni vele a szélsőjobboldalinak tartott nézetei miatt. Az AfD ezzel szemben konzervatív-liberális, demokrata, a német érdekeket szem előtt tartó politikai erőként definiálja magát, és reméli, olyan erős lesz majd, hogy a többiek mégis kénytelenek lesznek együttműködni vele.
És hogy miért olyan népszerű a párt az egykori NDK területén? Egyrészt történelmi okok miatt, ott ugyanis nincsenek olyan erős pártkötődések a társadalomban (mint Nyugat-Németországban) –mondta Hermann Binkert, az INSA közvéleménykutató vezetője a Bildnek.
Utalt arra is, hogy a keletnémetek az átlagnál jobban elutasítják a bevándorlást, Ukrajna esetleges NATO-tagságát vagy például a Covid-korlátozásokat – azaz olyan nézeteket vallanak, amilyeneket főleg az AfD képvisel.
Tegyük persze hozzá, hogy féléves-egyéves trendekből nehéz hosszútávú következtetéseket levonni. A keletnémet tartományi választások 2024 őszén, a szövetségi parlamenti választások pedig csak 2025 őszén lesznek jelen állás szerint – addig pedig még sok víz lefolyik majd a Rajnán és társain.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
