Már csak két év van hátra a következő német szövetségi választásig, és az újjáéledő Kereszténydemokrata Unió (CDU), a legnagyobb ellenzéki párt, 30 százalékon áll, míg a szociáldemokraták – a kormánykoalíció vezető partnere – 18 százalékon vergődik – holott a 2021-es általános választáson még elhozta a szavazatok 26 százalékát. A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján a kormányzó koalíció nem szerezne többséget.
Örvényben vergődve
A Die Welt beszámolója szerint a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek pártjából és a piacpárti FDP-ből álló koalíción belüli szinte állandó viták rendkívüli bizalomvesztéshez vezettek, a németek többsége immár nem bízik a kormány cselekvőképességében. Olyannyira nem, hogy – mint az adatokból kitűnik – a megkérdezettek 55 százaléka elköszönne az Olaf Scholz vezette koalíciótól, és új kormányt szeretne.
Scholz kancellár mintha távolról figyelné a marakodást, miközben a koalíció elveszíti integritását és irányvonalát. A német nemzetbiztonsági tanács létrehozásának terveit például a politikai patthelyzet miatt ejtették: az SPD által vezetett kancellária és a Zöldek által vezetett külügyminisztérium nem tudott megegyezni abban, hogy hova integrálódjon a tanács, és ki legyen felelős annak irányításáért.
Az FDP-s Christian Lindner által vezetett Pénzügyminisztérium és a Zöld Robert Habeck vezette Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium közötti nyílt konfliktus akadályozza a szükséges reformokat, és a miniszterek ujjal mutogatnak a másikra.
Az FDP közlekedési minisztere, Volker Wissing például nem hajlandó azonnali programot bemutatni a kibocsátás csökkentésére - amint azt az éghajlatvédelmi törvény előírja -, annak ellenére, hogy nem érik el az éghajlati célt. Wissing korábban blokkolta a belsőégésű autók betiltását az EU-ban 2035-től egészen addig, amíg át nem tudta verni a kormányzaton az e-üzemanyaggal hajtott járművekre vonatkozó kivételeket. A közlekedés forró politikai téma Németországban, az autók országában.
Az FDP csak komoly fenntartásokkal hagyta jóvá (kivételekkel) az új gáz- és olajfűtési rendszerek jövő évtől való betiltását, amelyről a koalíció maratoni ülésén döntött a Zöldek nyomására. Egy felmérés szerint viszont a lakosság csaknem 80 százaléka elutasítja ezt a törvényt.
"Több nem lehetséges"
Ez kihatással van a Zöldek moráljára. Ők a második számú erő a kormányban, és Robert Habeck alkancellári, valamint gazdasági és klímavédelmi miniszteri pozíciót tölt be. Most azonban gyakran úgy érzik, hogy legázolják és marginalizálják őket – ráadásul nemcsak az FDP, hanem Scholz kancellár és SPD pártja is.
Március végén próbálta összeszedni magát az egyre működésképtelenebbé váló koalíció. A koalíciós bizottság ülése végül 30 órán át tartott. A Zöldek pedig a végén vesztesként álltak ott leforrázva. "Ebben a koalícióban ennél több nem lehetséges" - vallotta be Habeck szomorúan egy videóüzenetben.
A legtöbb felmérésben a Zöldek állnak a harmadik helyen, a CDU/CSU és az SPD mögött. Robert Habeck tetszési indexe is megroppant, holott tavaly nyáron még ő volt a legnépszerűbb politikus.
Egyre törpébb
A befolyásos hamburgi Der Spiegel címlapsztorit szentelt a "Zöldek törpésedésének", mert még a sokáig népszerű külügyminiszter, Annalena Baerbock is folyamatosan esik vissza a felmérésekben. Közben egyértelműen a legnépszerűbb Boris Pistorius (SPD) új védelmi miniszter, aki gyakorlatias természetével sokakat meggyőz. Még Olaf Scholz is a Zöldek vezetői duója előtt áll.
Az ökopárt különösen a kancellárral áll szemben, mert Scholz több okból is közelebb érzi magát az FDP-hez, mint a Zöldekhez. A liberálisok ugyanis „vezekelnek” egy „baloldali” kormányban való részvételükért azzal, hogy a tartományi választásokon sorra kapják a pofonokat, és ezt a kancellárnak méltányolnia kell. A kancellár ideológiailag is jobban tud együtmműködni az FDP-vel, mint a Zöldekkel.
Az örök klímapárt
A "Spiegel" egy másik problémát is említ: „A küzdelmek egy olyan párttá változtatják a Zöldeket, amely csak egy dolgot tud, és arra mindig ráharap – a klímavédelemre. Hirtelen ismét radikálisnak tekintik őket, holott ez egy olyan besorolás, amelyről azt hitték, hogy már régen túljutottak a néppárttá válás remélt útján."
A "tiltópárt" képe makacsul tapad a Zöldekre, és ebben bizony nem ártatlanok. A legjobb példa a nukleáris kiszállás, amely egy hete, az utolsó három atomerőmű leállásával fejeződött be. A német lakosság sokáig támogatta, de a legutóbbi közvélemény-kutatásokon már egyértelműen elutasították.
Ennek ellenére Habeck ezt átverte a koalíción. Az ellenzék éles bírálatát fejezte ki: "Ez a Zöld klímaminiszter szívesebben üzemeltet széntüzelésű erőműveket, mint a klímasemlegeseket" - panaszkodott Jens Spahn (CDU) volt egészségügyi miniszter: "Ez egy fekete nap a klímavédelem számára Németországban.”
A KELER rántotta le. 
