6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Mivel a belső és külső kihívások az elmúlt időszakban tovább súlyosbodtak, a két fél mostani döntése a „barátság megerősítése” mellett azt mutatja, hogy mélyen tudatában vannak az egység és az együttműködés sürgősségének és szükségességének. Párizs és Berlin az európai stratégiai autonómia felé tett erőfeszítéseinek újraindítására törekszik. Káncz Csaba jegyzete.

A német szövetségi elnöki hivatal május 8-án jelentette be, hogy Emmanuel Macron francia elnök július elején Németországba látogat, ami egy francia elnök részéről 23 év óta az első hivatalos németországi állami látogatás. Franciaország és Németország között hosszú ideje szoros a kapcsolat, rendszeresek a kormányzati egyeztetések és gyakoriak a vezetők közötti kommunikációk. Macronnak nem ez az első látogatása Németországban. Az állami látogatás nagy horderejű bejelentése azonban kétségtelenül pozitív.

Számos feszültségforrás

A második világháború után Franciaország és Németország kapcsolata lett az európai integráció motorja, de az utóbbi időben kapcsolatuk feszültté vált. A nézeteltérések egyre nyilvánvalóbbá váltak számos területen, például az energiaügyben és a védelemben, egészen addig a pontig, hogy a két ország tavaly októberben el is halasztotta a német-francia miniszteri találkozót.

Két hónapja a francia-német páros két területen is vitába keveredett. Egyfelől arról, hogy mikor is kellene a hagyományos belsőégésű motorokat kivezetni a piacról, másrészt pedig arról, hogy az atomenergia zöldnek tekinthető-e vagy sem? Berlin az utolsó percben vétózta meg a 2035-ös kivezetési határidőt, míg Párizs keményen harcol, hogy az atomenergia zöldnek számítson.

A feszültségnek van egy személyes dimenziója is: Scholz kancellár hallgatag ember - olyan hallgatag, mint amennyire Macron elnök bőbeszédű. Nem mintha Angela Merkel fecsegő lett volna, de legalább érthetően fejezte ki magát.

Balra Emmanuel Macron francia elnök, jobbra Olaf Scholz német kancellár a Jan De Nul hajó fedélzetén a belgiumi Oostendében 2023. áprilisában - középen vedéglátójuk, Alexander De Croo belga miniszterelnök. Rájöttek, hogy mégis egy hajóban eveznek? Fotó: EPA / Olivier Hoslet
Balra Emmanuel Macron francia elnök, jobbra Olaf Scholz német kancellár a Jan De Nul hajó fedélzetén a belgiumi Oostendében 2023. áprilisában - középen vedéglátójuk, Alexander De Croo belga miniszterelnök. Rájöttek, hogy mégis egy hajóban eveznek? Fotó: EPA / Olivier Hoslet

Mélyen húzódó okok

Mivel a belső és külső kihívások az elmúlt időszakban tovább súlyosbodtak, a két fél mostani döntése a „barátság megerősítése” mellett azt mutatja, hogy mélyen tudatában vannak az egység és az együttműködés sürgősségének és szükségességének - és ez bizony több okból is szükségessé vált.

Először is, belpolitikai szinten vannak kihívások. Európa politikai dinamikája jelenleg a széttagoltság irányába mutat, ami sok országban egyre változatosabb politikai spektrumot eredményez. A német nagykoalíciós kormány nem mentes az olyan helyzetektől, amikor mindegyik párt önállóan cselekszik, és már hosszabb ideje kritikák célkeresztjébe került, amiért nem sikerül egységes frontot alkotni. Franciaországban bár Macron megnyerte az újraválasztást, de nem sikerült megszereznie az abszolút többséget a nemzetgyűlésben, miközben a szélsőbal- és szélsőjobboldali erők jelentős lendületet vettek.

Másodszor - és ez az alapvető ok -, hogy az ukrajnai háború az európai egyensúly felborulásával az évtizedek óta az európai építkezés hajtóerejének tekintett francia-német viszonyt is destabilizálja. A Kelet- és Nyugat-Európa közötti megosztottság mindig is létezett. Az ukrán válság kirobbanása azonban élesen kiélezte ezt az ellentmondást. Az EU 27 tagállama közül Németország (4 billió dollár), Franciaország (2,7 billió dollár) és Olaszország (1,9 billió dollár) adja az Unió teljes gazdasági kibocsátásának több mint felét, míg a 11 közép-kelet-európai ország csak valamivel több, mint 10 százalékot.

Az ukrajnai válság kihívásaival szemben a legtöbb közép- és kelet-európai ország hajlamosabb az USA vezette NATO-ra támaszkodni, ahelyett, hogy saját védelmi képességeit építené ki - amihez Franciaország és Németország hatalmi ellensúlyozának szándéka is hozzátartozik. Ha ez a tendencia folytatódik, Európa megosztottsága akár megrendítheti a több évtizedes integrációt.

A Brexit után a kontinentális európai integráció ismét válaszút előtt áll, hogy erősödik-e az együttműködés, vagy szélesednek az árkok - és a történelem terhe ismét Franciaország és Németország vállára hullott.

Harmadszor, ez egy globális kihívás. Az ukrajnai válság mélyen megváltoztatta egész Európát, és Európa stratégiai autonómiájára tett erőfeszítései háttérbe kerültek. A nagyhatalmak közötti egyre élesebb versennyel szembesülve Európa mindig is abban reménykedett, hogy nem kényszerül „oldalt választani”, hanem inkább saját érdekei alapján fejleszti kapcsolatait más országokkal.

Macron az európai stratégiai autonómia aktív szószólója és előmozdítója, és ehhez Scholztól is kapott támogatást. Bár kettejüknek némileg eltérő a felfogása, általános céljaik ugyanazok. Az ukrán válság arra kényszerítette Európát, hogy erősítse kapcsolatait az Egyesült Államokkal, ami azt jelenti, hogy Európának nemcsak a válság költségeit kell viselnie, hanem több ügyben is kompromisszumot kell kötnie az USA-val.

A stratégiai autonómia igézetében

Mindazonáltal, legyen szó Macron Bidennel való találkozójáról vagy a francia és a német gazdasági miniszter közös amerikai látogatásáról, ez nem változtatott azon a tényen, hogy az amerikai "Inflációcsökkentési Törvény" aláássa Európa érdekeit.

Ezért Scholz tavaly év végén Kínába látogatott, és megpróbálta folytatni a pragmatikus együttműködést Peking és Berlin között.

Macron - az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel együtt – pedig egy hónapja látogatott Kínába azzal a céllal, hogy ne csak békés megoldást keressen az ukrajnai válságra, hanem új hangot adjon a Kína-Európa kapcsolatoknak. Mindezek azt mutatják, hogy Franciaország és Németország a stratégiai autonómia felé tett erőfeszítéseinek újraindítására törekszik.

Áttörés előtt

Most Franciaország és Németország rájött, hogy csak a nézeteltérések áthidalásával és az együttműködés újraindításával találhatnak kiutat a jelenlegi zsákutcából. A történelem bebizonyította, hogy az európai integráció soha nem ment zökkenőmentesen, hanem hullámhegyek és a hullámvölgyek a jellemzőek. Minél több a válság, annál valószínűbb, hogy azok előmozdítják az integrációt.

A német fél három napja közleményt adott ki, amely szerint "Macron elnök állami látogatása a két ország szoros barátságát tiszteli a kétoldalú kapcsolatokról szóló Elysee-i Szerződés 60. évében". Ez azt jelzi, hogy a francia-német kapcsolatok újraindításáért mindkét fél tenni akar. A magyar nemzeti érdekek számára is kiemelten pozitív hír, hogy újra beindulhat a "szoros barátság" Franciaország és Németország között, és Európa megindulhat a stratégiai autonómia útján.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy volt az egyetértés Varga Mihályék közt
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 15:28
Megjelent a kamatdöntési jegyzőkönyv.
Makro / Külgazdaság Nem hiszi el, hogy mekkora a költségvetési hiány
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 12:35
A kamatkifizetés okoz sok kiadást.
Makro / Külgazdaság Az erősebb forintnak az autósok is örülhetnek?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 12:00
Csütörtökön nem változnak a hazai nagykereskedelmi üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság Kármán András: Nehéz költségvetési helyzetet fogunk örökölni
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 10:57
A Tisza szakértője szerint mivel még hónapok vannak hátra a választásokig, ezért rengeteg átgondolatlan és megalapozatlan döntést hozhat a kormány.
Makro / Külgazdaság A vállalkozók rárepültek a 3 százalékos hitelre
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 10:00
A 3 százalékos konstrukció nagyon kedvezményes.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor szerint különös élmény a Türk Tanács
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 09:05
Azerbajdzsánban beszélt a magyar kormányfő.
Makro / Külgazdaság Nem is olyan vészes a magyar infláció?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 08:32
Augusztushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak.
Makro / Külgazdaság Bárki is nyer, kőkemény lesz a 2026-os év? Ma délután Csaba Lászlót kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 08:00
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire. Hangoljon a Klasszis Média YouTube-csatornájára!
Makro / Külgazdaság Történelmi csúcson az oroszok nemzetközi tartalékai
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 19:51
Soha nem volt még ekkora.
Makro / Külgazdaság Bármit is akar a kormány, nem vág az alapkamaton az MNB
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 18:23
Válaszolt az MNB alelnöke Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG