6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az ukrajnai háború a normák és tabuk összeomlását hozta el, amikor a régi egyensúlyt vitatják, de az újat még nem állították fel. Párizs ebben a helyzetben döntéseiben szuverén akar lenni, amely nukleáris státuszánál fogva az európai stratégiai autonómia motorja, és példamutató szövetséges az euro-atlanti térben. Káncz Csaba jegyzete

Emmanuel Macron francia elnök 2019 szeptemberében kifejtette, hogy az európai kontinens biztonságát újra kell definiálni, mégpedig Moszkva részvételével. Macron leszögezte, hogy az USA a jövőben már érdemben nem fog hozzájárulni Európa biztonságához, a németek pedig nem hajlandók kitölteni a keletkezett űrt.

A francia elnök attól is tartott, hogy Moszkvát dominálni kezdi Peking, amellyel Párizs és Európa a perifériára szorulna. Nos, azóta a fejlemények Moszkva vonatkozásában nem igazán Párizs szájíze szerint alakultak az európai geopolitikában.

Most nyissunk új fejezetet!

Macron friss lendülettel a múlt héten ismertette Franciaország 2024-2030 közötti időszakra vonatkozó „Nemzetstratégiai Áttekintését”. Ennek bemutatásakor az elnök hangsúlyozta: „Az ukrajnai háború tisztázza annak a világnak az állapotát, amelyben élünk, a normák és tabuk összeomlását, a hatalommal való visszaélést, minősíti azt a veszélyes pillanatot, amikor a régi egyensúlyt vitatják, de az újat még nem állították fel. Franciaország ebben a helyzetben „értékeléseiben autonóm, döntéseiben pedig szuverén akar lenni, amely nukleáris státuszánál fogva az európai stratégiai autonómia motorja, és példamutató szövetséges az euro-atlanti térben.”

Fellélegezhetünk? Azt ígérik nem lesz atomháború. Forrás: Depositphotos
Fellélegezhetünk? Azt ígérik nem lesz atomháború. Forrás: Depositphotos

Maga a stratégiai dokumentum lefekteti: "Franciaország meg kívánja erősíteni saját befolyását - és európai szövetségesei befolyását is - annak érdekében, hogy befolyást gyakoroljon a NATO helyzetében bekövetkezett jelentős változásokra és az európai stratégiai stabilitás jövőjére." A dokumentum megjegyzi, hogy Franciaország „kizárja a tagság kiterjesztését más földrajzi területekre, különösen az indo-csendes-óceáni térségre.”

A dokumentum megemlíti a Németországgal való elmélyült kapcsolatokat, az Olaszországgal és Spanyolországgal fennálló kulcsfontosságú partnerségeket, a Görögországgal és Horvátországgal fennálló stratégiai partnerségeket, a Belgiummal fennálló képességbeli partnerséget, valamint megemlíti Ukrajnát, Moldovát és Georgiát (Grúziát).

Megjegyzi, hogy „gyorsan újra kell építeni a konstruktív párbeszédet” az Egyesült Királysággal." Az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség „alapvető marad, miközben ambiciózusnak, világosnak és pragmatikusnak kell maradnia”.

A dokumentum szerint az ukrajnai konfliktus „bizonyítja, hogy szükség van egy robusztus és hiteles nukleáris elrettentő erő fenntartására egy nagyobb háború megelőzése érdekében”, amely „legitim, hatékony és független”, ugyanakkor megerősíti, hogy „fenn kell tartani a képességet az eszkaláció kockázatának megértésére és korlátozására.”

A szuverenitás az elrettentés középpontjában

Charles de Gaulle óta a Francia Köztársaság valamennyi elnöke ugyanazt az utat járta be a nukleáris elrettentés terén: a francia védelmi politika prioritása az ország függetlenségének és nemzeti szuverenitásának megőrzése. Ez a nemzeti szuverenitás szorosan összefügg a cselekvés szabadságával, amely az elrettentés francia koncepciójának középpontjában áll. Ez azt jelenti, hogy Franciaországnak nem kell más hatalom „nukleáris ernyőjétől” függenie saját biztonsága érdekében. Franciaország szuverén kíván maradni abban, hogy felmérje, mi jelent veszélyt saját „létfontosságú érdekeire”, és annak eldöntésében, hogy miként tudja ezeket a legjobban biztosítani.

Ez a perspektíva emlékeztet a francia elnökök azon eltökéltségére, hogy kívül maradnak a NATO integrált nukleáris mechanizmusain. A 2017-es „Védelmi és Nemzetbiztonsági Stratégiai Áttekintés” a stratégiai autonómiát helyezte Franciaország védelmi stratégiájának középpontjába: „Mivel szuverenitásunk és cselekvési szabadságunk gyakorlása nagyon fontos, stratégiai autonómiánk továbbra is védelmi politikánk kiemelt célja marad. Egy nemzetközi rendszerben, amelyet az instabilitás és a bizonytalanság jellemez, Franciaországnak meg kell őriznie azon képességét, hogy egyedül döntsön és cselekedjen érdekei védelmében.”

A Francia Köztársaság elnöke - mint a fegyveres erők főparancsnoka - kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, hogy döntsön a nukleáris fegyverek használatáról ezen érdekek védelmében.

Európa mint „létfontosságú érdek”?

De ha Franciaország csak akkor használhatja atomfegyvereit, ha „létfontosságú érdekei” veszélybe kerülnek, mik ezek az érdekek? Hollande akkori elnök 2015-ös beszéde – egy olyan típusú nukleáris politikai beszéd, amelyet minden francia elnök elmond – némi felvilágosítást adott e tekintetben: „Területünk integritása és lakosságunk védelme létfontosságú érdekeink magját alkotják.”

Ugyanakkor világossá tette, hogy Franciaország érdekei túlmutatnak határain. Kiemelte: „Létfontosságú érdekeink meghatározása nem korlátozódhat kizárólag a nemzeti szintre […]. Részt veszünk az európai projektben, sorsközösséget építettünk partnereinkkel, a francia nukleáris elrettentés megléte erősen és alapvetően hozzájárul Európához.”

A 2017-es Stratégiai Védelmi és Nemzetbiztonsági Áttekintés és annak 2021-es frissítése megkísérelte megadni a Franciaország szövetségesei által kért pontosítást. Franciaország megerősítette, hogy ragaszkodik az EU-Szerződés 42.7. cikkéhez, amelyet „kötelező kötelezettségvállalásnak” tekint. Az Áttekintés egyik passzusa különösen releváns: „Érdekeinket az európai államok érdekeinek egyre fokozódó összefonódásának tükrében kell értékelni. […] Ez a politikai valóság azt sugallja, hogy az Európa integritása vagy kohéziója elleni külső agresszió súlyosan érintené érdekeinket.”

A francia védelmi politikát az atomfegyverek tekintetében talán így lehetne összefoglalni: Franciaország, mint atomhatalom, teljes mértékben elkötelezett európai és atlanti szövetségesei mellett. Egy szövetségest veszélyeztetni Franciaország veszélyeztetése. E veszély mértékének felmérése a köztársasági elnök feladata, aki döntéshozatalában teljesen független.

A tagság számít

Oroszország Ukrajna elleni agressziója következtében Franciaország a NATO keleti szárnyát akarja hagyományos képességekkel erősíteni, amely magában foglalja további csapatok, nehézpáncélosok és repülőgépek telepítését a balti államokba és Romániába. Ez talán többet számít az általános elrettentés szempontjából, mint Franciaország nukleáris ereje, amely végső védőeszközként csupán megerősíti az ország önbizalmát, amikor fokozza és fenntartja a NATO kollektív védelme iránti elkötelezettségét.

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Minden fél részéről kompromisszum kellett a bérmegállapodás tető alá hozásához
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 20:01
A fedezet megtalálása is komoly feladat lesz.
Makro / Külgazdaság Kiderült: ennyi lesz a minimálbér jövőre
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 19:02
Megszületett a bérmegállapodás a háromoldalú fórumon.
Makro / Külgazdaság Bebizonyosodott: népirtás történt, legalább tízezer rohingyát gyilkoltak meg
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:56
Megszületett az ítélet.
Makro / Külgazdaság Megjelent a kormány döntése: vége az autópálya-koncesszióknak
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:19
A Magyar Közlönyben is kihirdették.
Makro / Külgazdaság Rejt veszélyeket az euróbevezetés „kényszerzubbonya”? Csaba Lászlót erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:09
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink, nézőink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ennyibe kerül az üzemanyag csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:02
Csütörtökön nem változtak az üzemanyagok országos átlagárai, így a benzin és a gázolaj ára is az előző napi szinten maradt.
Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG