A francia-német viszony jelenleg egy durva szakaszon megy keresztül. Ennek van egy személyes dimenziója: Scholz kancellár hallgatag ember - olyan hallgatag, mint amennyire Macron elnök bőbeszédű. Nem mintha Angela Merkel fecsegő lett volna, de legalább érthetően kifejezte magát.
Kihullámzó ukrán konfliktus
De az alapvető ok, hogy az ukrajnai háború az európai egyensúly felborulásával az évtizedek óta az európai építkezés hajtóerejének tekintett francia-német viszonyt is destabilizálja.
Nyilvánvalóan akadozik a motor. Szeptemberben, a hagyományos francia-német találkozón, Evianban a francia fél lelkesedését érezhetően nem viszonozta a német fél. Augusztus 29-én Prágában, az Európáról tartott nagyívű beszédében - amely Németország kései reagálása volt Emmanuel Macron 2017-es sorbonne-i beszédére -, Scholz egy szót sem szólt a francia-német védelmi projektekről.
Feszült EU-csúcs
A múlt heti EU-csúcsot éles feszültség jellemezte Németország és Franciaország között, holott 30 éve ők adják meg az alaphangot az EU-ban. Különösen a 200 milliárd eurós energiaár-védelmi pajzs, amelyet a német kormány az EU-val folytatott konzultáció nélkül fogadott el szeptemberben a németországi gázárfék finanszírozására, Európa-szerte felháborodást váltott ki. Ez olyan helyzetbe hozza Németországot, hogy magas árak mellett is hozzájut a gázhoz, míg a szegényebb, magas adósságszintű országok nem tudnak ilyen összegeket előteremteni.
A konfliktus olyan intenzitást ért el, hogy Macron francia elnök a csúcs előtt nyilvánosan támadta a német kancellárt. „Öt éve próbálok egységet teremteni” – mondta Macron, azzal vádolva Berlint, hogy különúton megy. Hozzátette: „Nem jó sem Németországnak, sem Európának, ha Berlin elszigeteli magát”.
A feszültség egyértelmű jeleként Berlin és Párizs lemondta a régóta tervezett közös kormányülést, amelyet ezen a héten tartottak volna meg. Ehelyett Macron és Scholz holnapután Párizsban találkozik.
További neuralgikus pontok
A gázár felső határa ráadásul csak egy, a Párizst és Berlint elválasztó számos kérdés közül.
Éles vita folyik például az úgynevezett Midcat-csővezetékről. Berlin régóta szorgalmazza a Pireneusokon keresztül vezető vezeték megépítését, hogy Németországot Franciaországon keresztül földgázzal, később pedig Spanyolországból zöld hidrogénnel láthassa el.
Párizs viszont már régóta blokkolja a projektet, esetleges környezeti károkra hivatkozva. Most viszont Macron megállapodott Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel, hogy helyette a Pireneusokon át építenek egy vezetéket, ami összeköti Barcelonát Marseille-jel.
Éles feszültségek vannak a fegyverkezési politikával kapcsolatban is. Berlin azon törekvése, hogy Európa vezető katonai hatalmává váljon, egyre inkább aggodalmakat kelt Párizsban. Míg a francia kormány korábban azt szorgalmazta, hogy Németország növelje katonai kiadásait, most felháborodik, hogy Németország amerikai vadászgépeket vásárol és harckocsikat szállít Kelet-Európába, miközben következő generációs harci repülőgép fejlesztése (FCAS) Franciaország és Németország között akadozik.
A FCAS (Future Combat Air System), egy csúcstechnológiás hatodik generációs vadászgép köré tervezett légi harci rendszer, amely drónokat és drónrajokat tartalmaz, és felhőtechnológiával, valamint mesterséges intelligenciával (AI) van hálózatba kötve. Németország, Franciaország és Spanyolország közösen fejleszti.
Azonban elmérgesedő vita alakul ki az érintett cégek között: a Dassault (Franciaország) hátrányos helyzetben érzi magát a spanyol Airbus mellékágának a projektbe való integrálása miatt, és most egyértelmű vezetői szerepet követel - amit a németországi Airbus Defense and Space nem akar megadni. A viták már eddig is olyan késéseket okoztak, amelyek az eredetileg tervezett 2040-es éven túlra tolják az FCAS bevetési képességét.
Az elmérgesedett viták oda vezettek, hogy a spanyol légierő amerikai F-35-ös vadászgépek vásárlását követeli. Állítólag erre azért van szükség, hogy a következő évtizedben biztosítsa saját harci erejét. Alternatívaként a brit FCAS rendszert („Tempest”) is megfontolják.
Óv a szakértő
Valós probléma van a bizalommal – idézi Gaspard Schnitzler francia védelmi szakértőt a Stern magazin. „Aggodalomra ad okot, hogy Németország megveti a lábát a kelet-európai országokban. Scholz közelmúltban tett javaslata egy 15 ország részvételével működő európai légvédelmi rendszer kiépítésére Párizsban is sértésnek számít” - mondja Schnitzler. Franciaország, amely Olaszországgal együtt fejleszti saját rendszerét, ebben nem vesz részt. „Az a benyomásunk, hogy Németország egyedül halad előre” – teszi hozzá Schnitzler.
Valóban. a NATO legutóbbi miniszteri találkozóján 14 ország írt alá szándéknyilatkozatot egy közös rendszer, az Arrow 3 beszerzéséről Izraeltől, amely képes átnyúlni a határokon. Franciaország és Lengyelország nem részese ennek. Macron ezt az európai stratégiai autonómia visszautasításának tekinti – márpedig ezt az elképzelést személyesen szorgalmazta, amelybe végül sikerült bevonnia Angela Merkelt.
Ennek most a jelek szerint befellegzett.
Svájc nem képes megvédeni magát egy teljes körű támadás ellen, és növelnie kell a katonai kiadásokat az Oroszország felől érkező növekvő kockázatok miatt. 
