El nem hinnéd, hogy milyen helyekre vándorolnak ki magyarok

Gyakran adnak hírt arról, hogy a magyar kivándorlók és vendégmunkások  többsége Ausztriába, Németországba és Nagy-Britanniába tart. Ezen három országban a hivatalos számok szerint is legalább négyszázezer magyar állampolgár élhet. Most olyan országoknak néztünk kicsit utána, amelyekről kevesebb szó esik, de mégis tartogatnak érdekességeket. Ezekben összesen szintén jó pár tízezer magyar él.

Németországban az Eurostat szerint 2008-tól 2018 elejéig több mint háromszorosára, 60-ról 190 ezerre nőtt a magyarok száma. (Frissebb adatokról itt írtunk, 2018 végén 212 ezer fő.) Ausztriában négyszereződés volt, Nagy-Britanniában pedig még a Brexit-szavazás után is tovább nőtt a számuk.

Az utóbbi időben az Eurostat néhány hiányzó adatot pótolt. Ezért készítettünk egy táblázatot, ami azt is mutatja, hány százalékkal nőtt a magyarok száma tíz év alatt (vagy amióta vannak számok.) Érdekes dolgok jöttek ki. A csúcstartó meglepő módon Csehország, ahol kilencszeresére nőtt a magyar állampolgárok száma.

Prágában élni jobb?

Igaz, így sem sokan vannak, 5400 főről van szó. Azt tudjuk, hogy a cseh bérek lényegesen magasabbak a magyarnál, ez lehet az egyik magyarázat. Egy másik tippünk, hogy eredetileg a Felvidékről származó, magyar állampolgárságot szerzett, a szlovák nyelv miatt azonban Csehországban is jól boldoguló magyarok vándorolnak Csehországba. (Vagy magyarországi szlovákok.)

A második ország, ahol arányaiban nagyot ugrott a magyarok száma, közel hatszorosára, Norvégia. Ehhez nincs sok mindent hozzátenni, hiszen a világ egyik leggazdagabb jóléti államáról van szó. Igaz, hideg, messze van és drága is. Így ezen ugrás után is csak 3700 főről beszélünk.

Tudnak ezek a skandinávok

De a skandinávok általában tudhatnak valamit, mert a sorban meglepő módon a zord Izland a következő, majd Dánia (440, illetve 5000 fővel). Svédországra hiába tippeltünk volna, “csak” bő kétszeresére nőtt a létszám.

Svájc és Hollandia fejlettsége okán alighanem teljesen megérdemelten szerepel az élbolyban. A következő meglepetés, hogy mintha Észtország is kisebb célponttá kezdene válni: 2012 és 2018 között 43-ről 199-re nőtt a magyarok száma.

Román bérért, vagy haza a szülőföldre?

Jelentős a magyar állampolgárok számának növekedése a környező országokban, mint Szlovénia, Szlovákia vagy Románia. Hogy ez mennyiben jelent valódi kivándorlást – például a magyar bérek miatt –, korábban áttelepült magyarok visszatelepülését, vagy a magyar állampolgárság megszerzését, “honosítást”, azt nem tudjuk megbecsülni.

Mindenesetre a hírek között gyakran szerepel, hogy lassan a román bérek is utolérik a magyart.

Európa beteg emberei?

Mindössze két helyen találtunk csökkenést a magyar állampolgárok számában: A Németországhoz vagy Nagy-Britanniához hasonló méretű Franciaországban mindössze 6200-an vannak. Ez négy év alatt másfél százalékos csökkenés, a trend enyhén lefelé mutat. Valamint Bulgáriában, de ott eleve csak néhány tucat főről van szó.

Olaszországot “Európa beteg emberének” is nevezik szinte állandó gazdasági és politikai válsága, eladósodottsága miatt. Ennek ellenére a magyarok száma 52 százalékkal emelkedett tíz év alatt. Ám így is alacsony más országokhoz képest, csak 8300 fő.

Tengerparttal könnyebb?

Az ország méretéből, földrajzi közelségéből adódóan azonban sokkal, de sokkal, egy nagyságrenddel magasabb is lehetne ez a szám. Az éghajlat kedvező, a turizmus fejlett, ahol sok magyar helyezkedik el más országokban. Hátrány, hogy olaszul nálunk jóval kevesebben tudnak, mint angolul vagy németül. A nyelv is fontos, ezt jelzi, hogy az ország inkább a latin-amerikaiak és a románok bevándorlási célpontja. Hasonlóan Spanyolországhoz.

Spanyolországban a súlyos gazdasági válság, a rendszeres politikai feszültségek és a magas munkanélküliség ellenére is kétszeresére nőtt kilenc év alatt a magyarok száma. Vajon miért? Az érthető, hogy a gazdaságilag fejlett, tengerparti, turistaparadicsomnak számító Katalóniában több mint kétszer annyi magyar él, mint a fővárosban, Madridban.

A turizmus lehet a kulcs

Az azonban érdekes, hogy pár fővel ennél is többen vannak a Kanári-szigeteken. Ez a terület szegénynek számít, és lakossága is viszonylag alacsony. De a Baleári-szigeteken is többen vannak, mint Madridban, és a szintén mediterrán, tengerparti Valenciai Közösségben. Itt valószínűleg az éghajlat hatása látszik. (Az említett területeket kiemeltük a táblázatban.)

Esetleg az is, ami Ausztriában, Németországban is tapasztalható, hogy sok magyar a turizmusban, vagy az ahhoz kapcsolódó vendéglátásban, kereskedelemben helyezkedik el. Ezek a területek ugyanis egyben a legfontosabb turisztikai központok is.

A baszkokhoz nem

A spanyol fennsíkon levő, elmaradottabb, főleg az agráriumból élő tartományokban viszont alig élnek magyarok. Érdekes módon még az iparilag fejlett, de más éghajlatú és turisták által kevéssé felkapott épülő Baszkföldön (País Vasco) sincsenek sokan.

(A Spanyolországra vonatkozó adatok a spanyol hatóságoktól származnak.)