Bruno Le Maire, az Európai Uniós soros elnöki tisztét betöltő Franciaország gazdasági minisztere vasárnap elavultnak nevezte az uniós tagállamok államadósságát korlátozó európai szabályokat.
A stabilitási és növekedési paktum "összességében nem elavult, de az államadósságra vonatkozó szabály az" - vélte a tárcavezető hét európai lapnak, köztük a vezető francia gazdasági napilapnak, a Les Échos-nak adott interjúban.
Az érvényben lévő rendelkezés szerint az uniós tagállamokra a 3 százalékos deficitszabályt és a 60 százalékos államadóssági küszöb vonatkozik.
"A koronavírus-járvány okozta válság előtt az eurózóna leginkább és legkevésbé eladósodott tagjai között csaknem 40 százalékos GDP eltérés volt, jelenleg 100 százalékos köztük az eltérés" - állapította meg Bruno Le Maire.
A stabilitási és növekedési paktum reformjához "több javaslat is terítéken van, mégpedig a menetrendeket, és minden ország számára más célszámokat illetően" - hangsúlyozta a francia kormánytag.
"Egyesek azt az elképzelést helyezik előtérbe, amely szerint a tagállamoknak kellene meghatározniuk a menetrendeket és a szükséges változtatásokat a gazdaságpolitikájukhoz annak érdekében, hogy visszatérhessenek egy egészséges finanszírozáshoz" - mondta.
Emmanuel Macron államfő már 2019-ben "múlt századi vitának" nevezte az uniós költségvetési kritériumokat, amelyek szerint az EU-tagországok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a 3 százalékot, az államadósság mértéke pedig nem emelkedhet a GDP 60 százaléka fölé.
A nagyon különböző európai gazdaságok közös költségvetési keretét - elsősorban az euró létrehozása céljából - meghatározó Maastrichti Szerződésben 1992-ben lefektetett két alapvető költségvetési kritérium betarthatóságáról évek óta zajlik a politikai vita Franciaországban. Jóllehet a maastrichti kritériumok tudományos jellegét mértékadó közgazdászok is vitatják, és azok alkalmazását az Európai Bizottság a koronavírus-járvány miatt 2022 végéig felfüggesztette, az elfogadásuk óta senki nem kívánt a szabályokhoz hozzányúlni.
Az egymás utáni válságok és az azokat követő jelentős állami támogatások a francia álláspont szerint fokozatosan dogmatikussá tették a Maastrichtban felvázolt Európát, amely egyre kevésbé van összhangban a tagállamok társadalmi valóságával, a soros francia EU-elnökség ezért célul tűzte ki, hogy megnyitja ezt a nagyon érzékeny vitát.
(MTI)
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
