A kormányzati hétpontos intézkedési programnak mindössze két eleme érinti azt a kérdést, hogy mivel lehet segíteni a kisgyermekes anyukáknak a munka világába történő visszatérését. A bölcsődei ellátórendszer kiszélesítése, és a kisgyermekkel otthon maradó nagyszülői GYED-program bevezetése elvileg megteremthetik annak a lehetőségét, hogy aki tud, az minél előbb visszatérhessen munkahelyére. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez a valódi probléma - írja friss elemzésében a Policy Agenda.
Kevesebb fizetésért dolgoznak a nők
Az elemzés mint kitér rá: a munkaerőpiacon jelentős hátrányban vannak a nők a férfiakhoz viszonyítva. Legutolsó rendelkezésre álló adat szerint (2016. év) egy férfi átlagfizetése 16 százalékkal (majd kéthavi bérrel) magasabb, mint a nőké.
2018. harmadik negyedévben a foglalkoztatottak 55 százaléka volt férfi, miközben a munkavállalási korú lakosság körében ez az arány 48,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy most 590 ezer fővel több nőnek kellene dolgoznia a foglalkoztatottak körében, hogy a dolgozni tudó lakosságon belüli arány teljesüljön. Ez természetesen nem elvárható cél, hiszen a potenciális női munkavállalók közül többen gyermekük nevelése miatt vannak távol a munkaerőpiactól. Ebben a tekintetben nem „lóg ki” a magyar munkaerőpiac a V4-ek sorából, ugyanakkor lemaradásban van az észak- és nyugat-európai országoktól:
A nők foglalkoztatotti aránya – 2017. |
|
|
országok |
nők foglalkoztatotti aránya (%) |
|
Magyarország |
45% |
|
V4 tagállamok |
45% |
|
Ausztria, Németország, Benelux államok, Franciaország |
47% |
|
Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország |
48% |
A nők foglalkoztatásán belül minden egy százalékos arány-javulás (a férfiak változatlan foglalkoztatási szintjével számolva) 68 ezer új női foglalkoztatottat jelentene. Azzal tehát, ha elérnénk a nők foglalkoztatásán belül az északi-országok szintjét, 204 ezer fővel több női munkavállalónk lenne, akik munkajövedelmük által jelentősen növelnék a háztartásuk bevételeit.
Bérek egyenlőtlensége
A nők munkaerőpiaci hátránya nem csak a foglalkoztatottsági arányukban, és az áltagos bérek különbségében jelenik meg. Sokkal nagyobb társadalmi problémát jelent a bérrendszeren belüli egyenlőtlenség. Ennek pedig már van az állam által előidézett oka is.
Amennyiben a versenyszféra 5 fő feletti foglalkoztatóit és a közszférát nézzük, akkor látszik, hogy ebben a szegmensben 2016-ban 50,5 százaléka volt a női dolgozók aránya. (Ennek fő oka, hogy a közszférában dolgozók 75 százaléka nő.)
Az egyes jövedelmi kategóriákban jelentős a nemek közötti különbség. A társadalom rosszabbul kereső alsó felének (első öt decilis) 52 százaléka nő, míg a felső ötödben már csak 49 százalék. Amennyiben a felső tíz százalékot, a legjobban kereső réteget nézzük ott már csak 38 százalékos a nők aránya.
A nők aránya az egyes csoportokon belül |
||
|
társadalmi csoportok |
dolgozói társadalmon belül |
35 év alatti munkavállalók között |
|
legrosszabbul keresők (1-3. decilis) |
52% |
45% |
|
dolgozói társadalom alsó fele (1-5. decilis) |
52% |
47% |
|
dolgozói társadalom felső része (6-10. decilis) |
49% |
44% |
|
legjobban keresők (10. decilis) |
38% |
36% |
|
összes dolgozó |
50,5% |
46% |
Amennyiben a kereseteket összeadjuk, akkor az 5 fő feletti foglalkoztatóknál és a közszférában dolgozók körben a bruttó jövedelem 53 százalékát viszik haza a férfiak, és így 47 százalékát a nők. A 35 év alatti dolgozói társadalom esetében azonban a nők már csak 43 százalékát szerzik meg a munkajövedelmeknek.
Az állam a nettó jövedelmek alakulásában két ágon tud beavatkozni közvetlen módon. Egyrészt a törvényben szabályozott bérek kapcsán (közfoglalkoztatott bérek, minimálbér, garantált bérminimum), másrészt az adórendszeren keresztül. Azáltal, hogy a férfiak a jobb kereseti kategóriákban vannak, az egykulcsos adórendszer konzerválja a férfiak és a nők közötti nettó béregyenlőtlenséget. Amennyiben az állam azt akarná, hogy a nők is jobb kereseti viszonyokkal rendelkezzenek, akkor direkt módon tudna azzal segíteni, ha az adórendszerben a mediánjövedelem alattiak esetében alacsonyabb adókulcsot érvényesítene, mint a felső 10 százalékba tartozóknál.
|
Ajándék vagy adósságcsapda a 10 milliós hitel? Még számos kérdés nem tisztázott a hétvégén bejelentett hétpontos családtámogatási intézkedések közül. Például a pénz, és a törlesztés kötelezettsége kizárólag a nőt illeti, vagy mindkét házasfelet? Felelős lesz-e a férj a törlesztésért, vagy egyedül a nő viseli a felelősséget? Mi lesz válás esetén? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe friss elemzésünkben. |
Elnőiesedett réteg
A másik állami beavatkozási eszköz a minimálbér és a garantált bérminimum emelése lenne. Az utolsó béradatok alapján (2016. év) a nőket – az arányokat tekintve – jobban érintette ez a két bér. Ebből következően ennek emelése nagyobb segítséget jelent a női munkavállalóknak, mint a férfiaknak. A közmunka terén – ahol szintén az állam határozza meg a béreket - az elmúlt években azt látják az elemzés kászítői, hogy „elnőiesedett” ez a munkavállalói réteg. 2018. decemberében már 59 százaléka közmunkásoknak nő volt, ezzel szemben négy évvel korábban még csak 48 százalékuk. Eközben a minimálbér jelentősen elszakadt a közfoglalkoztatotti bértől, amely azt is jelenti, hogy a nők kerültek rosszabb anyagi helyzetbe ebben a munkavállalói csoportban is.
A nők béregyenlőtlensége, és a munkaerőpiacon meglévő kisebb részvételi arányuk egyértelműen olyan elemek, amelyek bizonytalanságot okoznak a jövőben. Ez pedig talán nagyobb hatással van a gyermekvállalási kedvre, mint a most bejelentett intézkedések. Ugyanakkor a kormány éppen ezen a területen nem akar ellépni az eddigi politikájától, és mérsékelni az egyenlőtlenségeket - jegyzi meg az elemzés.
