A mai EU – Nyugat-Balkán Csúcstalálkozó Szófiában talán Brüsszel utolsó lehetősége, hogy a térséget biztosítsa a bővítési szándékának komolyságáról. Az Európai Bizottság már rájött, hogy milyen kapitális geopolitikai hibát követett el azzal, hogy a Juncker bizottsági elnök négy éve hivatalosan is elzárkózott 2020-ig bármifajta bővítéstől, átadva a terepet Moszkva, Ankara és Rijád erőinek. Pedig ahogyan már többször bizonyította a történelemben, a Balkánnak megvan a képessége, hogy destabilizálja Európát egy regionális válság eredményeképpen.
Kiszivárgott az ambíció nélküli záróközlemény
A Csúcs hivatalos programja szerint a szándék az, hogy Nyugat-Európa és a Balkán között megerősítsék az infastruktúrális és digitális kapcsolatokat. Ezen kívül közösen óhajtanak fellépni olyan kihívásokkal kapcsolatban, mint a migráció, valamint egyes geopolitikai és szomszédsági fejlemények. Árulkodó, hogy a kilenc oldalas kiszivárgott előzetes záróközlemény az infrastruktúrális elkötelezettségeken túl nem merészkedik stratégiai elkötelezettségeket tenni. A cél egy olyan felvizezett dokumentum megalkotása volt, amelyet mind a 28 tagállam elfogad, köztük a balkáni bővítéssel kapcsolatban ellenségesen viselkedő Spanyolország.
A spanyol külügyminisztérium már januárban arról értesítette egy feljegyzésben a Bizottságot, hogy a Szerbiáról levált Koszovót ki kell rekeszteni abból az EU-s tervből, amely a nyugat-balkáni országok gyorsabb felvételét szorgalmazza az unióba. A Nyugat-Balkánon hat EU tagjelölt ország helyezkedik el: Albánia, Bosznia, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia.
Madrid a szeparatizmus ellen
A tíz éve kikiáltott koszovói függetlenséget olyan uniós államok utasítják el, amelyek maguk is valós vagy vélt nemzeti kisebbségi szakadár törekvésekkel szembesülnek, így Ciprus, Görögország, Spanyolország, Románia és Szlovákia. Ha már itt tartunk, Oroszország Szerbia örökös támogatójaként is Koszovó függetlenségének ellenzője, és több volt szovjet tag- köztársaság, köztük Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova is.
| Hallgassa meg Káncz Csaba előadását élőben!A 2008-as globális pénzügyi válság mára biztonságpolitikai krízissé alakult. A Baltikumtól a Balkánig újra éles hatalmi versengést látunk. Hogyan változik meg Európa biztonságpolitikája a Brexittel? Válságba taszítja-e Trump a transzatlanti kapcsolatokat? Erről tart előadást ingyenes befektetői szemináriumunkon Káncz Csaba május 22-én - a rendezvény ingyenes, de a férőhelyek száma korlátozott, jelentkezzen most! >> |
A Krím-félsziget Oroszország általi 2014-es annexiója idején az orosz érvelésekben épp Koszovó példája került elő, az egyoldalú koszovói függetlenséget jogalapként, illetve precedensként hozva föl.
A spanyol külügyminisztérium szerint viszont a Bizottságnak világosan meg kell különböztetnie a bővítési folyamatot az EU tágabb régiós politikai stratégiájától.
A spanyol feljegyzés leszögezi – gesztusként Szerbia felé -, hogy „a bővítés nem egy konfliktus-megelőző eszköz”.
A spanyol beavatkozás a katalán válság árnyékában érkezik, amely során a katalán szeparatisták politikai hasznot próbáltak húzni az EU támogatásából a koszovói önrendelkezés és szeparatizmus irányába. A spanyolokkal ellentétben a szlovákok – akik szintén ellenzik Koszovó függetlenségét – támogatják a Bizottság nyugat-balkáni anyagát.
Magyar politikai befektetések Macedóniában
A görög külügyminiszter Nikolaos Kotzias az elmúlt hetekben közvetlen járattal repült Szkopjéba, a macedón fővárosba. Szimbolikus esemény ez, hiszen 12 éven belül ez volt az első olyan utazás, amikor nem más utakon keresztül jutott el a görög delegáció az országba.
|
| Káncz Csaba |
A kapcsolat a két állam között a Nyugat-Balkán stratégiai és politikai helyzetének újragondolását hozhatja magával. Akár Macedónia NATO csatlakozás esélye is felmerülhet, hiszen ezt az eddigiekben Görögország vétózta meg, a névvitára való tekintettel. Sőt, a korábbiakban az EU-hoz való csatlakozási tárgyalásokat is nagyban megnehezítette a görög álláspont.
Eközben hazai kormánypárti médiacégekhez köthető befektetők jelentek meg a korábbi macedón miniszterelnök Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatokban – derült ki macedón oknyomozó újságírók által megszerzett cégiratokból.
Gruevszki több mint egy évtizedig volt hatalmon Macedóniában és az EU jelentései szerint uralma alatt „a vezető kormányzati hivatalnokok és pártfunkcionáriusok közvetlenül vettek részt választási csalásokban, hatalmi visszaélésekben és zsarolásokban”. A hazai politikai médiabefektetések tehát minden bizonnyal azt a célt szolgálják, hogy ezek a macedón médiavállalatok a megvásárlás után végre a törvényességet és a jogállamot támogassák.
Káncz Csaba jegyzete
Szigorú szabályozás lép hatályba. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
