Drasztikusnak minősítette az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemelését Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke a Napi.hu konferenciáján. Egy új jogszabály-tervezet szerint 3 éves veszteség után kizáródnak az élelmiszer-kiskereskedelemből, emiatt a cégek előtt két út van: vagy árat emelnek, vagy bezárják a boltot. Zara László így az élelmiszer-felügyeleti díjat egyszerű áfa-emelésnek tartja, amelynek árát a fogyasztók fogják megfizetni.
Egyetlen ajánlat sem érkezett az egykori húsgyár vagyonára a felszámolók által kiírt pályázat határidejének csütörtök déli lejártáig. A Kapuvári Hús Zrt. felszámolását még 2012-ben kezdték meg, először tavaly áprilisban, majd júniusban hirdették meg a vagyont, sikertelenül. A felszámolók nem adják fel, újabb pályázatot írnak ki.
A Mol kész eladni részesedését az INA-ban, ha a horvát kormánnyal folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre – mondta el a cég pénzügyi vezérigazgató-helyettese a CNBC amerikai gazdasági hírcsatorna műsorának adott interjújában. Az MTI szerint a vezérigazgató-helyettes azt mondta, a Mol elsődleges célja, hogy megegyezzen a horvát kormánnyal. A Bloomberg szerint a Klesch Group mutat komoly érdeklődést az INA iránt, ami egy genfi, londoni és moszkvai központtal működő, globális kitekintésű befektetési holding, elképzelhető tehát, hogy valójában orosz tőke áll a háttérben, ami viszont jelenleg nem jó ajánlólevél ahhoz, hogy egy társaság valamely EU tagállam stratégiai fontosságú energiacégét megvásárolja a BudaCash elemzése szerint.
Szintén a Mollal kapcsolatos hír, hogy a Magyar Villamos Művek és a Mol Csoport tagja, a Slovnaft közös, nem kötelező érvényű ajánlatot tett a szlovák villamosművek 66 százalékos tulajdonrészére. A részvénycsomag egy olasz energetikai cég tulajdonában van, a cég teljes értékét kétmilliárd euróra teszik, a kétharmados részesedésért eszerint jó 400 milliárd forintnak megfelelő összeget kellene kipengetnie a magyar vásárlóknak is.
A tőzsdén egyébként ma a jobbak között van a Mol. Az európai hangulatot viszont elintézte, hogy a várakozásoknál jóval gyengébb lett a német feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index, mindössze 50 pont lett az érték.
John Muellbauer, az Oxfordi Egyetem professzora szerint Európában nem tud hatékonyan működni az a fajta mennyiségi lazítás, avagy pénznyomda, amely gyors eredményeket hozott az Egyesült Államokban, Japánban vagy Angliában. Az Alapblognak adott interjúban azt mondja a professzor: az euróövezetben a lazítást a lakosság körében kell alkalmazni, közvetlenül az emberekhez kell eljuttatni az ingyen pénzt. Kiszámították, hogy legalább másfél százalékkal dobná meg az európai GDP-t, ha az euróövezetben mindenki kapna 500 eurót - a nagyjából 150 ezer forintnak megfelelő összeg tehát nekünk forinthasználóknak nem járna.
Az államadósság csökkenő mértéke és a kötvények hozamcsökkenése a forint árfolyamára is jó hatással volt, így meg is lett tegnap az öthónapos csúcs. Ma is egész nap erősödik a forint.
Csökkenéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok hétfőn.
