Kovács Árpád szerint ugyanis ennek betartása túlzott növekedési áldozattal járna, hozzátéve, hogy az államadósság aránya az uniós normáknak és az alaptörvénynek megfelelően csökken jövőre.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetéhez készített KT-vélemény alapján az elnök elmondta azt is, hogy a realitásokkal összhangba kell hozni a képletet, és erre meg is van a fogadókészség a kormány részéről.
Az alaptörvényben szabályozott az államadósság arányának csökkentése, azonban a részletszabályokat tartalmazó feles törvényben szereplő bonyolult képlet nem arányokat ír elő, hanem az államadósság növekedésének nominális értékét korlátozza. Márpedig ez problémát okoz, ha jó a növekedés és alacsony az infláció – mondta az elnök.
Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy az adósságszabály szerint olyan mértékű - 700 milliárd forintos - korrekcióra lenne szükség, amely felesleges növekedési áldozattal járna.
Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció és a gazdasági növekedési ütem felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék.
A miniszterelnök már jó jeleket lát, például azt, hogy a forint benézett a 400-as szint alá. 
