Áprilisban a legnagyobb mértékben a lakosság munkanélküliségtől való félelme erősödött, s e tekintetben volt a legborúlátóbb a lakosság. Májusban és júniusban érezhetően enyhült a félelem, de az áprilisi romlásnak összesen is csupán egyharmadát sikerült korrigálni, s továbbra is messze ez a fogyasztók által legnegatívabbnak érzett tényező.
Júniusban a lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását továbbra is romlónak értékelte, de a mutató áprilisi esésének már több mint felét ledolgozta, itt a legnagyobb mértékű a korrekció. Két hónap alatt átlagos mértékben javult a magyar gazdaság jövőbeli helyzetének – egyébként nagyon rossz – megítélése.
Áprilisban a sokkhatás legkevésbé az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességéről alkotott véleményét érintette; ráadásul májusban a mutató szinte a teljes előző havi csökkenést ledolgozta. E tekintetben júniusban nem történt változás.
A fogyasztók inflációs várakozása az áprilisi megugrás és a májusi érdemi gyengülés után júniusban minimálisan erősödött, s csaknem 10 ponttal volt erősebb a márciusi értékénél.
Bóka János számolt be róla. 
