A márciusi 6,4-ről 6,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta áprilisban az EU-ban az Eurostat ma ismertetett adatai szerint.
400 ezer munkanélküli egy hónap alatt
Ez azt jelenti, hogy a regisztrált állástalanok száma 397 ezerrel ugrott meg az év harmadik hónapjához képest, tehát a jelek szerint minimum ennyi ember munkáját vette el a koronavírus-válság egyetlen hónap alatt.
A valós szám ugyanakkor ennél nagyobb lehet, mivel az Eurostat csak azokat az állástalanokat veszi számításba, akik az elmúlt négy hétben aktívan állást kerestek, és két héten belül készek újra munkába állni.
Az Eurostat is felhívja a figyelmet arra, hogy a járvány ellen március óta bevezetett korlátozó intézkedések miatt jelentősen nőtt a munkanélküli segélyért folyamodók száma az EU-ban.
A regisztrált állástalanok egy jelentős része ugyanakkor nem keresett aktívan állást (például a korlátozások miatt) vagy nem tudott volna két héten belül munkába állni (például azért nem, mert a gyermekére kellett vigyáznia a karantén alatt), írja a brüsszeli intézmény.
Ők tehát nem jelentek meg a statisztikában, azaz a fenti adatok nem tükrözik a válság teljes hatását, a különböző statisztikák között pedig eltérések lehetnek.
Ráadásul egyes országok (köztük Magyarország is) nem havi, hanem háromhavi adatokat közölnek, amelyek szintén "tompítják" az összképet.
Mint ismert, az uniós országok többsége március közepén vezetett be a gazdasági és társadalmi életet jelentősen korlátozó intézkedéseket a járvány megfékezésére. Emiatt cégek tömegei kezdték elbocsátani dolgozóikat. A korlátozások feloldása április végén és május első felében indult meg.
Az állásukat elvesztő emberek több mint felét az euróövezeti országokban regisztrálták: ezekben az államokban 211 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma.
Az eurózónában a munkanélküliségi ráta összességében 7,1-ről 7,3 százalékra emelkedett, azaz 0,7 százalékponttal magasabb, mint az EU egészében. Az EU-ban 14,1 millió, ezen belül az euróövezetben 11,9 millió munkanélküli volt áprilisban.
A nyugat- és dél-európai, nagyrészt eurót használó országokat jobban sújtotta a járvány, mint Közép- és Kelet-Európát – a top 10-es feketelistára felkerült államok többsége ebből a régióból van.
Ezek az országok általában szigorú korlátozásokat vezettek be a járvány feltartóztatására.
Közéjük tartozik Spanyolország is, ahol a februári 13,6-ról 14,8 százalékra emelkedett a regisztrált állástalanok aránya a teljes munkaerő-állományon belül. Ez messze a legmagasabb érték az EU-ban.
A dél-európai országban a karantén kezdetén, márciusban 302 ezerrel, áprilisban 282 ezerrel nőtt az álláskeresők száma. Igaz, májusban már „csak” 26 ezres növekedést jegyeztek fel.
Németországban pedig csak a koronavírus-ellenes korlátozások 120 ezerrel növelték a munkanélküliek számát áprilisban egy friss tanulmány szerint.
Még mindig jól állunk
Az Eurostat adatbázisa az áprilisi magyar adatot még nem tartalmazza, de a KSH szerint itthon a munkanélküliség 4,1 százalék volt ebben a hónapban. A regisztrált állástalanok száma márciushoz képest 19 ezer fővel 187 ezerre emelkedett.
A járvány előtti időszakban, 2019. december és 2020. február között 3,5 százalék volt ez a mutató.
A járvány kezdete óta tehát 0,6 százalékponttal nőtt a munkanélküliség itthon, de még így is alacsonyabb, mint a szomszédos uniós országokban.
Horvátországban 8,1, Szlovákiában 6,8, Ausztriában és Romániában 4,8-4,8, Szlovéniában 4,6 százalék ez az érték.
A hivatalos magyar munkanélküliségi ráta a hatodik legalacsonyabb az EU-ban Csehország (2,1), Lengyelország (2,9), Hollandia (3,4), Németország (3,5) és Málta (4) után az áprilisi adatok szerint.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
