117 ezer fővel növelték a munkanélküliek számát Németországban a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések, állapította meg a német Szövetségi Munkaügyi Hivatal Munkaerőpiac- és Foglalkozatás-kutató Intézetének elemzése.
Példátlan növekedés
Ilyen mértékű növekedésre korábban nem volt példa. 64 ezer embert elbocsátottak, 53 ezer ember pedig a karantén miatt nem kapott munkát.
Bár a statisztikák alapján a munkanélküliek száma áprilisban ennél jóval többel, 308 ezerrel emelkedett, a Spiegel által idézett tanulmány szerint
a növekedés elsősorban az üzletbezárások és kijárási korlátozások számlájára írható.
A 308 ezres számban ugyanis benne vannak azok is, akik a járvány előtt vesztették el az állásukat, de a leállás miatt áprilisban már nem vehettek részt tovább- vagy átképzéseken. (Németországban alapesetben azokat számítják be a munkanélküliek közé, akiket valamilyen képzésre küldenek a munkaügyi hivatalok.)
A tanulmány során „csupán” a karantén közvetlen hatásait vették figyelembe – azt viszont nem, hogy mennyi állás szűnt meg például az exportpiacok beszűkülése miatt.
A kutatás megállapította azt is, hogy
a karantén 100 százalékban sújtotta a turisztikai szektort és az autóipart. A kiskereskedelemben mintegy 40 százalékos érintettséget regisztráltak – az élelmiszerüzletek, drogériák és benzinkutak nem zártak be –, a gyógyszeripart pedig abszolút nem érintették a korlátozások.
A kutatók szerint a munkanélküliség összességében még a jelzettnél is nagyobb mértékben növekedhetett a korlátozások következtében, hiszen időközben további cégek mehettek csődbe.
Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy szerintük karantén nélkül nagyobb lett volna a koronavírus áldozatainak száma, középtávon pedig (a jelenleginél) jóval nagyobb károk keletkezhettek volna a munkaerőpiacon.
A németországihoz hasonló folyamatok játszódtak le számos más olyan ország munkaerőpiacán is, amelyek karantént vezettek be.
Spanyolországban a járvány kezdetén, márciusban 302 ezerrel, áprilisban 282 ezerrel nőtt az álláskeresők száma (májusban viszont már csak 26 ezerrel),
az Egyesült Államokban pedig több mint 40 millió ember vesztette el állását a krízis kezdete óta.
Globális járványhelyzet
Ami az aktuális járványhelyzetet illeti, Európában a legtöbb áldozatot, 39,5 ezret Nagy-Britanniában jegyezték fel eddig.
Olaszországban 33,5 ezren, Franciaországban csaknem 29 ezren, Spanyolországban 27 ezren hunytak el. Belgiumban 9500, Németországban csaknem 8600, Hollandiában csaknem 6000, Oroszországban több mint 5000 áldozatot regisztráltak ma reggeli adatok szerint.
Az egyetlen különutas válságkezelést folytató nyugati államban, Svédországban csaknem 4500 áldozat van.
Globálisan a legtöbb koronavírusos halálesetet az Egyesült Államokban jegyezték fel, ahol több mint 106 ezren vesztették életüket. Latin-Amerikában a legtöbb áldozatot, több mint 31 ezret Brazíliában követelte a járvány.
Világszerte eddig 6,4 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. A vírussal összefüggésben mintegy 380 ezren vesztették életüket, 2,7 millióan ugyanakkor meggyógyultak.
Magyarországon az igazolt fertőzések száma 3931, 534-en hunytak el.
A magyar koronavírusos halálozási ráta Európában átlagos, Közép- és Kelet-Európában magas.
Az országos szűrővizsgálat eredménye alapján a fertőzöttek valós száma itthon minimum 8-szorosa, maximum 22-szerese lehet a diagnosztizáltak számának.
A Mol-papírok viszont veszítettek értékükből. 
