Míg korábban Olaszországban, majd az Egyesült Államokban követelte napi szinten a legtöbb áldozatot a koronavírus-járvány a világon, most új ország került a fekete toplista élére: Brazília.
Megelőzték az USA-t
A dél-amerikai országban hétfőn 807 ember vesztette életét a koronavírussal összefüggésben, míg az Egyesült Államokban 620 – ez volt az első alkalom, hogy az előbbi országban többen hunytak el, mint az utóbbiban.
Brazíliában eddig mintegy 375 ezer fertőzöttet regisztráltak, ami a második legmagasabb érték a világon az USA (1,7 millió) után, a halálos áldozatok száma pedig 23,5 ezer, ami a hatodik legmagasabb mutató globálisan.
A brazil helyzet súlyosbodása miatt az Egyesült Államok ma éjféltől megtiltja a beutazást a dél-amerikai országból.
A tilalom azokra a nem amerikai állampolgárokra vonatkozik, akik az elmúlt két hétben Brazíliában tartózkodtak. A két ország közötti kereskedelmet viszont nem korlátozzák.
Jair Bolsonaro brazil elnök – Donald Trump amerikai elnök egyik szövetségese – korábban még kis influenzának nevezte a vírust.
A közelmúltban pedig egymás után két egészségügyi miniszter is távozott posztjáról „az egészségügyi szakértők tanácsaival kapcsolatos attitűdje” miatt.
Bolsonaro múlt héten ismételten arra kérte a szövetségi államok kormányzóit, valamint a polgármestereket, hogy a gazdaság újraindítása érdekében lazítsanak a korlátozó intézkedéseken.
A koronavírus ellenes karantén Latin-Amerika több országában is éhséglázadásokhoz vezet.
Az ottani kormányoknak komoly fejtörést okoz, hogyan tartsák most kordában a hatalmas szegénynegyedeket, hiszen szociális ellátórendszereik az európai viszonyokhoz képest gyengék, erőforrásaik pedig korlátozottak.
Brazíliában a favellák lakói fejezték ki nemrég nemtetszésüket: Sao Paulóban több százan vonultak a kormányzó palotájához, hogy támogatást követeljenek.
Kolumbiában vörös ruhákat lógatnak ki otthonuk ablakain azok, akiknek nincs mit enniük, Salvadorban pedig kanállal verik az edényeket a karantén ellen tiltakozók.
A vírussal összefüggő halálozások számát tekintve Dél-Amerika összességében jól tartja magát, legalábbis Európa gócpontjaihoz viszonyítva.
Brazília után Peruban és Ecuadorban a legrosszabb a helyzet, ahol 3600-an, illetve 3200-an vesztették életüket. Chilében 761-en, Kolumbiában 750-en, Argentínában 467-en, Bolíviában 261-en hunytak el, míg Uruguayban „mindössze” 22-en, Paraguayban 11-en, Venezuelában pedig 10-en haltak meg a vírussal összefüggésben a hivatalos adatok szerint.
Mi van Európában?
Ami az európai helyzetet illeti, a legtöbb áldozatot, mintegy 37 ezret Nagy-Britanniában jegyezték fel eddig.
Olaszországban csaknem 33 ezren, Franciaországban 28,5 ezren, Spanyolországban csaknem 27 ezren hunytak el. Belgiumban 9300, Németországban 8300, Hollandiában 5800, Oroszországban 3600 áldozatot regisztráltak ma reggeli adatok szerint.
Az egyetlen különutas válságkezelést folytató nyugati államban, Svédországban mintegy 4000 áldozat van.
A svédek messze vannak a nyájimmunitástól, halálozási rátájuk pedig világviszonylatban is magas. Ugyanakkor le tudták lassítani a járványt, a karantén hiánya pedig hosszútávon pozitív társadalmi, egészségügyi és gazdasági hatásokkal járhat.
Globálisan az Egyesült Államokban van a legtöbb áldozat, ahol mintegy 98 ezren hunytak el.
Világszerte eddig 5,5 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. A vírussal összefüggésben több mint 346 ezren vesztették életüket, 2,2 millióan ugyanakkor meggyógyultak.
Magyarországon az igazolt fertőzések száma 3771, 499-en hunytak el. A magyar koronavírusos halálozási ráta Európában átlagos, Közép- és Kelet-Európában magas.
Az országos szűrővizsgálat eredménye alapján a fertőzöttek valós száma itthon minimum 8-szorosa, maximum 22-szerese lehet a diagnosztizáltak számának.
A KELER rántotta le. 
