Tüntetők csaptak össze rendőrökkel Santiago de Chile egyik külvárosi szegénynegyedében a karantén alatti élelmiszerhiány miatt.
Munkanélküliség és éhség
Helyi híradások szerint a karhatalmi erők könnygázt és vízágyút is bevetettek a tiltakozók ellen, akik köveket dobáltak és tüzeket gyújtottak az utcákon, írja a BBC.
A negyed polgármestere, Sadi Melo elismerte, hogy az éhség és a munkalehetőségek hiánya miatt „nagyon bonyolult helyzet” állt elő.
A helyi hatóságok körülbelül kétezer segélycsomagot osztottak szét, de figyelmeztették a kormányt, hogy nem tudják kielégíteni az összes igényt.
Az összecsapások utáni televíziós beszédében Sebastián Piñera chilei elnök azt ígérte, hogy 2,5 millió adag élelmiszert és más alapvető árut juttatnak el a rászorulókhoz a héten, és a
legsebezhetőbb családokat fogják előnyben részesíteni.
A bejelentés után Santiago polgármestere, Felipe Guevara arra kérte a lakosokat, hogy tartsák be a szabályokat, és maradjanak otthon saját biztonságuk érdekében.
Ugyanakkor hozzátette:
megértem több millió chilei mély aggodalmát, ezrek éheznek.
A dél-amerikai országban még tavaly ősszel, a metrójegyár emelésének apropóján robbantak ki tüntetések, amelyek az elmúlt hónapokban is folytatódtak. Az emberek az alacsony bérek, a magas megélhetési költségek és a társadalmi egyenlőtlenségek miatt vonultak utcára Chilében, amely egyébként a térség egyik legfejlettebb állama.
A koronavírus-járvány miatt azonban alábbhagyott a tiltakozási hullám – legalábbis mostanáig.
Lázadozó szegények
A BBC szerint korántsem Chile azonban az egyetlen ország Dél-és Közép-Amerikában, ahol tüntetések vannak a karantén ellen. Az ottani kormányoknak komoly fejtörést okoz, hogyan tartsák most kordában a hatalmas szegénynegyedeket, hiszen szociális ellátórendszereik az európai viszonyokhoz képest gyengék, erőforrásaik pedig korlátozottak. (Ráadásul vérmérsékletüktől sem áll messze az állandó lázadás – a szerk.)
Brazíliában, ahol eddig több mint negyedmillió fertőzöttet diagnosztizáltak, és csaknem 17 ezren vesztették életüket a járvánnyal összefüggésben, a favellák lakói fejezték ki nemtetszésüket: Sao Paulóban több százan vonultak a kormányzó palotájához, hogy támogatást követeljenek.
Kolumbiában vörös ruhákat lógatnak ki otthonuk ablakain azok, akiknek nincs mit enniük, Salvadorban pedig kanállal verik az edényeket a karantén ellen tiltakozók.
Kevesebb az áldozat
Brazíliát leszámítva ugyanakkor a dél-amerikai államokat eddig nem sújtotta annyira a járvány, mint a legfertőzöttebb nyugat- és dél-európai országokat, azaz náluk általában jóval kevesebb a halálos áldozat és jóval kisebb a népességen belüli halálozási ráta.
Peruban és Ecuadorban mintegy 2800-2800-an, Kolumbiában 592-en, Chilében 478-an, Argentínában 382-en, Bolíviában 174-en, Uruguayban 20-an, Paraguayban 11-en, Venezuelában pedig „mindössze” 10-en vesztették életüket a vírussal összefüggésben a hivatalos adatok szerint.
Ami az európai helyzetet illeti, a legtöbb áldozatot, csaknem 35 ezret Nagy-Britanniában jegyezték fel eddig.
Olaszországban 32 ezren, Franciaországban és Spanyolországban mintegy 28-28 ezren hunytak el.
Belgiumban 9000, Németországban 8000, Hollandiában 5700, Törökországban 4200, Oroszországban 2800 áldozatot regisztráltak ma reggeli adatok szerint.
Az egyetlen különutas válságkezelést folytató nyugati államban, Svédországban mintegy 3700 áldozat van.
Globálisan eddig 4,8 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. A vírussal összefüggésben több mint 319 ezren vesztették életüket, 1,8 millióan ugyanakkor meggyógyultak.
Ez olvasható az új védelmi stratégiában. 
