|
| A libanoni Dalati & Nohra fotóügynökség által közreadott képen Szaad Haríri libanoni kormányfő lemondása előtt egy nappal. (Fotó forrása: MTI/EPA/Dalati Nohra) |
A libanoni politika megbolydult darázsfészekhez hasonlatos a hétvége óta, amikor az ellene tervezett merényletekre hivatkozva váratlanul lemondott Szaad Haríri libanoni kormányfő. A Közel-Kelet ütközőpontjának számító ország kormányfője kettős libanoni-szaúdi állampolgár és a lemondását úgy jelentette be a szaúdi televízióban Rijádból, hogy előtte erről nem informálta a libanoni elnököt. Helyi megfigyelők szerint a puccsszerű lemondatást Rijád szervezte meg, hogy elszigetelje az Irán-barát libanoni siíta Hezbollah mozgalmat és a libanoni kormányt összeomlassza.
Egyre erősödő Hezbollah
Holott az ország politikai helyzete rendkívül törékeny, hiszen a négymillió libanoni mellett már így is kétmillió szíriai és palesztin menekült él egymás mellett. Most pedig, hogy Asszad szír elnök helyzete stabilizálódott orosz és iráni támogatással, a Hezbollah harcosai térnek haza Libanonba és még nagyobb politikai súlyra tesznek szert. A Hezbollah katonai szárnya erősebb, mint a libanoni hadsereg és újabban bizonyos ellenőrzést is átvett a hadsereg fölött.
Az egyre erősödő Hezbollah már régóta csípi a szemét mind Rijádnak, mind Tel-Avivnak, mind Washingtonnak. A mozgalom Libanon 1982-es izraeli inváziójára adott válaszként jött világra, sikerült neki mindjárt 1983-ban Washington kiűzni Libanonból a bejrúti amerikai haditengerészeti laktanya felrobbantásával és Izraelt 2000-ben aztán Dél-Libanon elhagyására kényszerítette. 2006-ban az izraeli hadseregnek egy hónapos háború után szégyenszemre újra ki kellett vonulnia az országból a Hezbollah sikeres védekezésének eredményeképpen.
Iránt teszik felelőssé
Az utóbbi egy hónapban új szintre lépett Irán térségbeli megerősödése elleni kampány. Trump kormányzata jelezte, hogy kész felmondani a nukleáris megállapodást Teheránnal, míg a kongresszus új szankciókat vezetett be a Hezbollah ellen, beleértve több millió dolláros díjat tűzve ki két vezetője fejére.
|
| Káncz Csaba |
Mind az izraeli miniszterelnök, mind a védelmi miniszter az elmúlt órákban Iránt tette felelőssé a libanoni miniszterelnök lemondásáért és a nemzetközi közösséget az iráni agresszió elleni küzdelemre szólította fel. A befolyásos Jerusalem Post szerint Hariri lemondása Izraelnek nagyobb jogosultságot adott arra, hogy teljeskörű katonai kampányt indítson Irán és Libanon ellen, ha kitör a háború. A lap idézi Joav Gallant, az izraeli biztonsági kabinet egy tagját, aki szerint, ha kitör a háború, „Izrael visszaviszi Libanont a kőkorszakba.”
Szaúdi hadüzenet jöhet
Valóban, október 16-án az izraeli kormány tagjai már arról tájékoztatták az országba látogató orosz védelmi minisztert, hogy Irán megjelenése a Golan-fennsík, vagy a libanoni határ közelében Izrael számára hadüzenettel érne fel. Ez ügyben Tel-Aviv nem hajlandó semmilyen kompromisszumra.
Hariri lemondása - avagy szaúdi lemondatása - egybeesett azzal az incidenssel, amelynek során Rijád mellett lelőttek egy Jemenből indult rakétát, amelyet a szaúdi kormányzat Irán közvetlen katonai agressziójának tekint. A szaúdi kormányzat szerint Teherán állítja elő és csempészi ezeket a rakétákat a huszi felkelőknek Jemenbe. Rijád szerint, ha ezek a cselekmények folytatódnak, azt egy ponton Irán részéről hadüzenetnek fogják majd föl.
Káncz Csaba jegyzete
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
