Marad a bővülés
Hétfőn az építőipari termelés áprilisi adatait teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Márciusban az építőipar termelése 12,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbival összevetve, jelentősen gyorsabban a februári 4,9 százalékos emelkedés után.
A termelés az épületek főcsoportban 9,8, az egyéb építményekében 16,4 százalékkal nőtt útépítési, vasút-felújítási munkáknak, valamint közműfejlesztéseknek köszönhetően. Az év első három hónapjában az építőipari termelés 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A decemberi megtorpanástól eltekintve két éve tart az építőipar növekedése. Az új szerződések elmúlt hónapokban tapasztalt visszaesése miatt ugyanakkor az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 31,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Szakértők szerint az év második felében a bővülés lassulása következhet be, és kétszámjegyű növekedésre nem lehet már az idén számítani.
Több lesz a borítékban
Pénteken a keresetek január-áprilisi adatai jelennek meg. Az év első három hónapjában 4,1 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 3,0 százalékos volt a növekedés.
A nettó keresetek a bruttóval azonos ütemben emelkedtek, így a fogyasztói árak első negyedévi 1,0 százalékos csökkenésével számolva a nemzetgazdaság egészében 5,2, a közfoglalkoztatottak nélkül 4,0 százalékos volt a reálbérek növekedése január-márciusban az egy évvel korábbiakkal összehasonlítva.
Az átlagos bruttó kereset 239 ezer 300 forint volt, a nettó kereset 156 ezer 700 forint. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (497 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 500 forint). Az elemzők 4 százalék körüli átlagos bérnövekedést várnak idén.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
