Wolfgang Schauble elismerte, hogy a mindenkori német kormányt már az alaptörvény preambuluma is arra kötelezi, hogy kitartson az európai egység eszméje mellett, és Németország a legnagyobb haszonélvezője is az integrációnak. A berlini vezetés ezért mindenben támogatja a válsággal küzdő euróövezeti államokat, és úgy látja, hogy a válság kezelése sikeres. A friss makrogazdasági adatok mind azt jelzik, hogy ütemesen halad az államháztartási konszolidáció és javul a gazdasági versenyképesség Írországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban is.
Ugyanakkor a pénzpiaci bizalom még nem állt helyre, ezért nem szabad találgatásokba bocsátkozni arról, hogy a Görögországnak hitelező trojka - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap - milyen eredményre jut a görögországi hitelprogram végrehajtásáról szóló vizsgálat végére. Schauble spekulációnak nevezte azt a lapértesülést, amely szerint a trojka arra a megállapításra juthat az októberre várt jelentésben, hogy újabb adósság-elengedés nélkül kezelhetetlen a görög válság. Viszont a pénzügyminiszter még nem tudott arról, hogy időközben a trojka egy hét tárgyalási szünetet kért Athéntól.
Azzal a felvetéssel sem értett egyet a német pénzügyi vezető, hogy Spanyolország a bankmentő csomag után újabb támogatásra szorulhat, már csak azért sem, mert minden ilyen találgatás alaptalan. A spanyoloknak nem több pénz kell, hanem több piaci bizalom, hiszen a bankrendszer stabilizálására biztosított 100 milliárd eurós keret bőven elég, Madrid várhatóan nem is hívja le az egészet, az államháztartási kiigazítás pedig sikeres és a gazdasági visszaesés csupán "kiigazítási válság", a költségvetési megszorítások velejárója.
A német pénzügyminiszter végül kitért az EKB új kötvényvásárlási programjára, amely szerinte nem gerjeszt inflációt, hiszen a Központi Bank nem is engedheti meg magának, hogy lépéseivel inflációs hatást váltson ki, mert a feladata éppen az árstabilitás biztosítása. Az pedig tévedés, hogy az EKB korlátlan mértékben hajlandó felvásárolni euróövezeti válságországok államkötvényeit, a frankfurti intézmény csupán a várható piaci reakciókat mérlegelve úgy döntött, hogy nem közli a kötvényvásárlásra szánt összeget, a program végrehajtása közben pedig természetesen ügyel az árstabilitás fenntartására.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,60 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig. 
