|
| Menekültek egy berlini ideiglenes szálláson (fotó: ENSZ, UNHCR) |
Meghaladta a 300 ezret a munkaviszonyban álló menekültek száma Németországban a Bundesagentur für Arbeit adatai szerint.
Jelentős emelkedés a munkaerőpiacon
A nyolc legnagyobb kibocsátó országból (Afganisztán, Eritrea, Irak, Irán, Nigéria, Pakisztán, Szíria, Szomália) származó menekülteket tekintve a munkaviszonyban állók száma 203 736 volt az idén májusban, ami több mint 100 ezer fős emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. A teljes állásban dolgozók száma mintegy 237 ezer volt, ami 87 ezerrel több az egy évvel korábbinál.
Ezek nagyon jó adatok ahhoz képest, hogy az emberek humanitárius okok miatt jöttek, és nem azért, hogy munkát keressenek - mondta Detlef Scheele, a BA elnöke.
Munkanélküliként 187 ezer menekültet tartottak nyilván júliusban, ez a szám hónapok óta nagyjából stabil. További 482 ezer menekültet munkakeresőként regisztráltak, közéjük tartoznak az integrációs kurzusok és a nyelvtanfolyamok résztvevői is.
A BA kutatóintézete (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) korábban azt az előrejelzést adta, hogy a munkaerőpiaci belépés utáni első évben a menekültek csupán 10 százaléka talál munkát, főleg a nyelvtudás, az elhelyezkedéshez szükséges formális képzettség és munkatapasztalat hiánya miatt. A nyelvtudás erősödésével és a képzettségi szint emelkedésével aztán a foglalkoztatottsági arány folyamatosan javul, 5 év alatt 50 százalékra, 15 év alatt 70 százalékra emelkedhet.
Az eddigi adatok alapján a munkaerőpiaci integráció nagyjából az előrejelzésnek megfelelően alakul, ezt jelzi az IAB egy májusban készített felmérése, amely szerint a Németországba 2015 óta érkezett menekültek körében a foglalkoztatottság elérte a 25 százalékot.
Nagy negatívum
A 2015-ös menekülthullám miatt ismét nagyobb gond a korai iskolaelhagyás Németországban - mutatta ki egy felmérés.
A kölni német gazdaságkutató intézet adatai szerint a 2015-ben érkezett menekülthullám megfordította a korai iskolaelhagyás csökkenő trendjét. Míg 2000 és 2013 között 9 százalékról 5,2 százalékra süllyedt az iskolarendszerből képzettség nélkül kikerülő fiatalok aránya, 2016-ban már 5,7 százalék volt ez az arány.
A növekedés legfőképpen annak tulajdonítható, hogy nagymértékben emelkedik a nem német korai iskolaelhagyók aránya. A 2000-2010-es időszakban ugyan csaknem megfelelőződött, 20 százalékról 10,7 százalékra süllyedt a nem német fiatalok körében a korai iskolaelhagyók aránya, de az utóbbi évtizedek legnagyobb menekülthullámának érkezése után egy évvel, 2016-ban már 14,6 százalék volt.
Komolyabb integrációra lenne szükség
Ezért kell nagyobb erőt kell összpontosítani az integrációra, különösen a menekültek és az alacsony képzettséggel rendelkező háztartásokban élő bevándorlók beilleszkedésének támogatására - emelte ki kutatási jelentésében az IW.
A munkaadói érdekképviseletek országos szövetségének (BDA) támogatásával működő intézet szerint éves szinten 3,5 milliárd euró (1130 milliárd forint) plusz forrást kell fordítani a napközbeni gyermekellátás, a közoktatás, a szakmai képzés és a felsőoktatás területére a menekültmigráció kihívásának leküzdéséhez - mutatták ki egy kutatásban.
A tanárokkal is probléma van
A német tanárok szövetségének (DL) elnöke, Heinz-Peter Meidinger szerint az IW Oktatási monitor (Bildungsmonitor) nevű kutatássorozatának új kiadásából kibontakozó kép riasztó, és azt mutatja, hogy a politikusok tétlenül nézik, ahogyan a szegregáció átjárja az egész iskolarendszert.
A német közoktatásban dolgozó mintegy 160 ezer tanárt összefogó érdekképviseleti szervezet vezetője a Die Welt című lapnak kiemelte, hogy a kutatás a legutóbbi elérhető adatokon, a 2016-os számokon alapul, és azóta tovább romlott a helyzet.
A tanárok általában nincsenek felkészülve a bevándorlásból adódó feladatokra, sokan például nem tudnak németet idegen nyelvként oktatni. Az pedig súlyos teljesítménycsökkenéshez vezet, ha egy osztályban túlságosan nagy a németül rosszul, vagy egyáltalán nem beszélő tanulók aránya - mondta a DL elnöke.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
